A nővérem 45 éves, soha egyetlen percet sem dolgozott. Így kezdte a mondanivalóját Andrea, a nővére még akkor férjhez ment egy sikeres és ambiciózus férfihez, amikor egyetemista volt.
A férjének jó fizetése volt, házat vettek és felneveltek együtt 3 gyereket. Egy napon a férj fáradtan és kimerülten tért haza a munkából, beadta a felmondását nem akart többet dolgozni. Azt mondta a feleségének, hogy hosszú évekig ő dolgozott, eltartotta a családot, most már itt az ideje annak, hogy a felesége dolgozzon.
Amália fiatalkorában szép és okos volt, az egyetemi bizonyítványa is bizonyítja, ezt csak jó osztályzatai voltak, de már senkinek sincs szüksége az ő diplomájára.
Az igazság az, hogy Amália elhanyagolta magát, csak a gyerekeivel foglalkozott és az otthonukkal. Miklóstól, a férjétől kapott egy autót, a gyerekek nagyon jó nevelést kaptak, intelligensek. A nagyobbik lányuk most fejezi be az iskolát, a középső fiuk hatodikos, a kisebbik fiú pedig második osztályba jár.
Tegnapig egy megszokott család voltak, a férj dolgozott, a feleség pedig a háztartással foglalkozott. Amália szeretett főzni, mosni, takarítani, de néha arról panaszkodott a barátainak, hogy a férje sok időt tölt a munkahelyén, nagyon keveset van otthon.
Miklós a férj, éjjel, nappal, sőt még hétvégéken is dolgozott, néha még otthon is. Amáliának azt mondták a barátai, hogy örülnie kellene annak, hogy a férje ennyit dolgozik és nem órákat tölt a tévé előtt.
Amália nem értett egyet a barátai szavaival. A családi problémák körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődtek. A férje mindIg szomorú és elégedetlen volt, nem akart dolgozni, azt mondta, hogy csak azért dolgozik mert muszáj.
Jelenleg Miklós otthon van és semmit sem akar csinálni. Azt mondta, ha a felesége pénzt akar akkor menjen dolgozni, belefáradt abba, hogy ő tartsa el. Amália nem tudja mit csináljon, nem tudja mi lesz ezután. Biztosan el tud helyezkedni pénztárosnőként, de a fizetése kevés lesz.
A férje azt mondja, hogy a gyerekek már nagyok most már dolgozhat a felesége is, ő pedig pihenhet.