Felismered a régi falusi konyhák eszközeit? Nézd meg a képeket, és nosztalgiázz kicsit az elmúlt szép időkről

Pár évtizede egy falusi ház legfontosabb helyisége minden kétséget kizáróan a konyha volt. Úgy is mondhatnánk, hogy amikor épp nem kint dolgozott a család, akkor a konyha volt a “találkahely”. Itt főztek, beszélgettek, és pihentek meg a fárasztó munka után. Sőt, olykor a mosakodás is itt zajlott!

A pléhből készült kádban általában először a gyerekek, aztán az anya, majd az apa, és végül a nagyszülők mosakodtak meg. Bár ekkoriban már sok helyen volt fürdőszoba, sokan megtartották ezt a régi szokást. Ezekben az időkben még a kinti WC volt az általános, viszont érthető módon – világítás híján – nem szívesen mentek éjjelente az emberek a pottyantósba, ezért sok helyen bilit használtak. Egy kicsi a gyerekeknek, egy nagyobb a felnőtteknek. Az 1950-es években még városi lakásokban is működött ez a rendszer.

A falusi konyhák központi tárgya a spór volt, ahol főztek, melegedtek mellette, sokszor akár több helyiséget is felfűtve. Emellett a sütést és a vízmelegítést is meg lehetett oldani vele, így túlzás nélkül nevezhetjük univerzális eszköznek. A tisztálkodáshoz ezekben az időkben még főzött szappant használtak.

A konyha és a fürdőszoba sokaknál egyben volt ekkoriban, a tükör is itt volt, illetve kannákban, vödrökben a vizet is itt tárolták. A spór mellett legtöbbször a behordott tüzelő magasodott, ott száradt, és melegedett tüzelésre kész állapotba. A székek helyett inkább hokedlik voltak az asztalok körül, amelyek fiókos része alkalmas volt kefék, kenőcsök, és egyebek tárolására. Az alapfelszereltséghez tartoztak a sámlik is, amin vagy a gyerekek foglaltak helyet, vagy a felnőttek használták őket kukorica morzsoláshoz, esetleg liba, vagy kacsatöméshez. A sütéshez-főzéshez való eszközöket legtöbbször a falra akasztva tárolták, a falakat pedig saját készítésű hímzett falvédőkkel díszítették.

Szőnyeget a konyhákban általában nem használtak, mert könnyedén koszolódtak. Ha mégis volt szőnyeg, az is általában rongyszőnyeg volt.

A kamrákban roskadoztak azok év során megtermelt élelmiszerek, melyeket későbbi fogyasztásra szántak. Füstölt húsok, kolbászok, savanyúságok és befőttek kaptak itt helyet. A savanyúságok tetejét akkoriban még celofánnal zárták le. A kamrában volt a helyük a szódásüvegeknek, a demizsonoknak, és a tojásoknak is. Aki tehette, szőlőt, és dinnyét is eltett ínségesebb időkre.

Fontos még megemlíteni a zsírosbödönt. Sokszor nem csak zsír volt benne, hanem lesütött húsdarabok is, ami akkoriban különlegesnek számított. A kamrában fel-felbukkantak olykor az egerek is, ezért tanácsos volt 1-2 hetente alaposan átnézni mindent, nehogy illetéktelenek garázdálkodjanak a finomságok között.

Forrás: retrograd2018.blogspot.com, fotók: Néprajzi magángyűjtemény, Szenesi magángyűjtemény, Sokszínű vidék, Caféblog


Népszerűsíteni akarom a honlapomat, ezért élek a lehetőséggel és új cikket publikálok itt!