Magyarországon 1980-ban mutatták be a Hair című filmet, Milos Forman remekművét. A filmet Forman 1979-ben forgatta, témájának középpontjában a vietnami háború elleni tiltakozás, és a hippikultúra állt. Az alkotás a hatvanas évek gazdag eszmei világa mellett a kor gondjaira is rámutat. A rendező megvilágítja azt a tényt, hogy győzelem csak áldozatok árán születik, de nem sugallja azt, hogy a jó értékek feltétlenül bukásra lennének ítélve a rendszerrel szemben. A drámai végkifejlet, amikor fiatalok tömegei indulnak az értelmetlen háborúba, valamilyen emberséges jó elvesztését vetítette elő, de az utolsó filmkockák mégis reményteljesek a jövőt illetően.
A háborút ellenző fiatalok, a hippik hosszú hajat hordtak, ami lázadásukat fejezte ki a társadalmi igazságtalanságokkal és a konvenciókkal szemben. Kommunákban éltek, mindennél fontosabb volt számukra a szabadság. A film a társadalmi ellentétekre mutat rá, ahol az elit és a polgár, a fiatal és az idős, és a rendszer valamint annak ellenkultúrája áll szemben egymással. A mozi egy Claude nevű oklahomai fiúról szól, aki azzal a szándékkal érkezik New York-ba, hogy önkéntesnek jelentkezzen a vietnami háborúba. Megismerkedik Bergerrel és a barátaival, a helyi hippikkel, akiknek gondolkodása, életvitele, kinézete pont az ellenkezője az övének. Míg Claude csendes, egyszerűen gondolkodó, keveset beszélő ember, aki fegyelmezetten teszi a dolgát, addig Bergerék számára mindennél fontosabb a szabadságuk. Pénzük nincs, kommunában élnek, hosszú a hajuk, és tarka ruhákban járnak. Új barátai megpróbálják lebeszélni Claude-ot arról, hogy Vietnamba menjen. A történetben felbukkanó szerelmi szál még fordulatosabbá teszi a végkifejletet.
A Hair először musical formájában debütált, még 1967-ben. Alkotói James Rado és Gerome Ragni voltak, akik 1964-ben kezdték el írni a szövegkönyvet, majd 1966-ban Galt MacDermot zeneszerzővel bővült az alkotógárda. Neves producereknek kínálták bemutatásra a darabot, de mindenhol visszautasították őket. Joe Papp viszont úgy döntött, hogy a Public Theathert a New York-i East Village-ben ezzel a musicallel nyitja meg. A színészek nehezen azonosultak a hippik elveivel. A darab premierjére végül 1967. októberében került sor. A közönség rajongva fogadta a musicalt. Michael Butler üzletember azzal a céllal vásárolta meg a jogokat, hogy a háborúellenes propagandával bejusson a szenátusba. Így az előadás végül a Brodway-re került, innentől egyenes út vezetett a Hair számára a mozivászonig, és a világsikerig.