Egy mondás szerint ameddig a gyerek kicsi, addig kicsi a gond, de egy napon megnőnek és akkor a gond is nagyobb lesz. Minden szülő azt szeretné, hogy a gyereke boldog legyen, ma egy olyan anya történetét meséljük el nektek, aki nagyon logikusan gondolkozik a fia és a jövendőbeli menye életéről.
” Egy hónapja a fiam egy fiatal lánnyal jött haza.
– Anya ő Viki, szeretjük egymást, össze fogunk költözni.
Mint minden anya én is a legjobbat kívánom a fiamnak, ha együtt akarnak élni, hát legyen úgy, áldásom rájuk.
-Jól van fiam. Menjetek ki a konyhába, igyatok meg egy teát, én közben összepakolom a holmidat.
– Miért kéne összepakolnod a dolgaimat anya?
Néztem a fiamat és láttam rajta, hogy nem érti azt amit mondok.
– Ez a leghelyesebb dolog fiam, összepakolom a dolgaidat és menjetek, lakjatok együtt. Mert ezt akarjátok, ugye.
– Anya értsd meg, sok pénzbe kerül, hogy egy lakást béreljünk, nincs pénzünk, egyetemisták vagyunk mind a ketten, úgy gondoltuk itt fogunk lakni, nem fogunk téged zavarni.
Jól hangzik, gondolja magában az édesanya. Én együtt laktam anyósommal 10 évig amíg nem sikerült egy lakást vennünk. A kapcsolatunk ezért nem volt mindig felhőtlen az apáddal, ha tudnád fiam. Most úgy gondolja a fiam, hogy nem vagyok a terhükre, de lehet, hogy egy hónap múlva ez nem így lesz, nem fog tetszeni nekik ahogy rájuk nézek, szólok valamiért, vagy éppen nem szólok. Ez az anya úgy gondolta, hogy nincs szüksége ilyen kellemetlenségre és a menyét is megkíméli az esetleges problémáktól.
– Nem fiam, ha úgy gondolod, hogy eléggé felnőtt ember vagy ahhoz, hogy együtt élj a szerelmeddel, akkor próbálj meg biztosítani a számotokra mindent az együttéléshez! Ez azt jelenti, hogy egyetem mellett dolgozz, keress egy munkahelyet magadnak és béreljetek ki egy lakást. Ámbár egy szoba bérlése kevesebb pénzbe kerül, így összeköltözhettek és annyit lehettek együtt amennyit szeretnétek.
-Anya mi van veled? Éljek egy lakásban idegen emberekkel, nem ezt nem akarjuk.
– Megértettem, az én házamban akarsz lakni egy a számomra idegen emberrel, de ti nem akartok idegen emberekkel együtt lakni, érdekes!
– Viki szereted a fiamat? Biztosan szereted, ha azt tervezitek, hogy összeköltöztök.
– Igen nagyon szeretem, mondta a lány.
– Szeretitek egymást és ez azt jelenti, hogy boldogok lesztek a legkisebb lakásban is. Egyetértesz velem Viki?
– Igen igaza van, egyetértek, lakjunk inkább egy pici lakásban, de legyünk együtt.
– Jól van fiam, akkor megbeszéltünk mindent, hidd el nekem Viki meg fogja köszönni neked azt, hogy nem velem egy lakásban éltek, alakítsátok az életeteket úgy ahogy jónak látjátok az én felügyeletem nélkül. Segítek nektek a számlák kifizetésében. ”
Egy fél óra múlva a fiatalok elmentek, az anya pedig sírni kezdett. Ha megengedte volna a fiataloknak azt, hogy vele együtt éljenek, akkor a fia nagyon közel lett volna hozzá, a menyét így mindig ellenőrizhette volna.
De ez így nem helyes, a felnőtt emberek külön kell éljenek a szülőktől, az anya elvégezte a dolgát, felnevelte a gyereket, itt az ideje, hogy hagyja őt a saját életét élni.