Retro gyermekkor! Mintha újra a nagyinál lennék! Emlékeztek rá?

Imádtam ebbe a korszakba élni nem volt bántás, irigység ennyi betegség megbecsültük amink volt meg persze egymást tiszteltük! Bevetett ágy, óriási dunnák, a baba, a kétajtós szekrény, az ablak, a székek, az asztal, a szentkép a falon és ami nem látszik … tuti, hogy ott a kályha és a szekrény párja is … mert abból 2 dukált, egy akasztós, egy polcos …! Otthon, szeretet, testvérek gyerekkor, még akkor értéke volt a családnak, és szeretetnek. Ez jut eszembe.

Nagymama múzeum szobája ahova nem szabadott bemenni csak aludni.

Amikor gyerek voltam szerettem volna minél hamarabb felnőtté válni, sokszor untam az iskolát, a tanulást mindig azt gondoltam, hogy sokkal jobb lesz akkor amikor felnőtt leszek és dolgozni fogok. Most pedig amikor már jócskán benne vagyok a korban számtalanszor eszembe jut, hogy milyen jó is volt gyereknek lenni.

Gyors és egészséges vacsora 10 perc alatt! Kattints ide és nézd meg ezt a videóban. Olcsó és finom cukkini recept

Emlékszem, az egész napot a nagymamámmal töltöttem, mert a szüleim dolgoztak.Nagyon szerettem őt, sok mindent tanultam tőle. Nagy segítség volt a szüleimnek is, mosott, főzött, tésztát gyúrt, vasalt és persze velem is foglalkozott, soha nem unatkoztam mellette.

Amikor a nagymamám a konyhában tevékenykedett, akkor ki vittem én is a kedvenc babámat, játszásiból főztem neki miközben a nagymamámmal beszélgettünk,énekeltünk. A házi munka elvégzése után sétálni mentünk.Emlékszem volt egy baba kocsim amelyben a babámat sétáltattam. A nagymamám soha nem volt fáradt, mindig jó kedvű, mosolygós vidám asszony volt.

Ahogyan teltek az évek, óvodás majd iskolás lettem, de a nagymamám akkor is ott volt, ő vitt reggel, ő jött utánam délben és délután is velem maradt nem kellett egyedül lennem. A szomszédban volt egy barátnőm, ő egyidős volt velem, délutánonként amikor engedték a szülei akkor együtt játszottunk. Öltöztettük a babákat, amikor meguntuk akkor társasjátékkal játszottunk vagy barkóbáztunk vagy ország, várost játszottunk.

A nagymamám soha nem felejtette el a délutáni uzsonnát, ha volt ideje akkor krumplis palacsintát vagy híg palacsintát sütött, nagyon szerettük. Estefele amikor a szüleim haza jöttek a munkából, kikérdezték a másnapra feladott leckét, át nézték a füzeteimet, ha valami nem volt jól le írva akkor még egyszer leíratták velem.

Este meg néztem a TV macit, mindig nagyon vártam, utána pedig alvás volt. Mindig szeretettel emlékszem vissza a gyermekkoromra, soha nem szenvedtünk hiányt semmiben, boldogok és egészségesek voltunk.