A nyár nemcsak akkor alakulhat csodálatosan, ha eljutunk álmaink nyaralására, hanem akkor is, ha úgy állítjuk az antennáinkat – bárhol is vagyunk –, hogy nyitottak legyünk arra a sok szépségre, ami ebben az évszakban mintha hatványozottabban jelen lenne. A nyarat akkor is élvezhetjük, ha egy helyben vagyunk… és a nyári hónapokban sok-sok lehetőség adódik arra, hogy gyakoroljuk ezt a pozitív életszemléletet. Az alábbiakban ehhez olvashattok három tippet!
Ízlelgesd a pillanatot!
A pozitív pszichológia „savoring”-nek, azaz ízlelgetésnek nevezi azt a jelenséget, amikor egy pozitív élményt vagy érzelmet a lehető legintenzívebben igyekszünk kiélvezni. Ez a „carpe diem”, azaz a „ragadd meg a napot!” életérzése a javából – megragadni minden ízlelgetésre érdemes pillanatot, és kiszívni a velejét.
Ahhoz, hogy egy jó élményt minél teljesebben megtapasztalhassunk, fontos, hogy az „itt és most”-ra irányítsuk a figyelmünket, és az érzékszerveinkkel a lehető legintenzívebben fogjuk fel az adott élmény ingereit.
Ha például a jó napkezdéshez elengedhetetlen számunkra egy cappuccino, akkor a reggeli cappuccino-ivást ízletes pillanattá alakíthatjuk: figyelmünket szentelhetjük a kávé illatának, kesernyés ízének, a tökéletes állagúra sikerült tejhabnak. Ahelyett, hogy gyorsan leöntenénk a kávét, ezt az átlagos szokást egy kis figyelemmel örömforrássá alakíthatjuk, és akár a nap során is visszagondolhatunk arra, hogy „de jó volt reggel megállni és annak a pillanatnak szentelni magam”.
Merülj el az élményekben… legalább 15 másodpercig!
A nyár széles tárházát kínálja azoknak a pillanatoknak, amiket megízlelhetünk: piknikezés és mezítláb járkálás a parkban a barátokkal, elkészíteni egy finom mentás limonádét (akár a saját cserepes mentánkról lecsípve az illatos mentaágakat), a teraszon/erkélyen/egy parkban ülve olvasni egy könyvet, és közben figyelni, hogyan változik a felhők színe a lemenő nap fényében, kibontani egy behűtött, könnyű fehérbort stb. stb. stb. Ezek nem különösebben költséges programok, viszont tele vannak olyan érzékleti élményekkel, amikben szinte lubickolhatunk.
A kutatási eredmények szerint már az is pozitív változásokat idézhet elő a lelkiállapotunkban, ha TIZENÖT MÁSODPERCIG egy adott pozitív élményre irányítjuk a figyelmünket, és a lehető legjobban elmerülünk benne
Minél többet gyakoroljuk ezt, annál hajlamosabbak leszünk észrevenni a minket körülvevő, pozitív élménylehetőségeket rejtő ingereket. Vagyis ha rendszeresen ízlelgetjük a jó élményeket, azzal fogékonyabbá tesszük magunkat az örömre, és pozitív spirált indítunk el.
Válts befogadó beállítódásra!
Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik sokat panaszkodnak, inkább a dolgok árnyoldalát látják, és rosszul érzek magukat a bőrükben. Ezek az emberek könnyen kijönnek a sodrukból, és hajlamosak támadásnak venni olyasmit is, amit nem annak szántak. Mintha folyamatosan valami felettük lebegő, láthatatlan fenyegetés ellen védekeznének… Ezt nevezzük reaktív beállítódásnak.
A reaktív beállítódás ellentéte a receptív, vagyis befogadó beállítódás: amikor elfogadással tudunk tekinteni arra, amit elénk hoz az élet; nem elkerüléssel és ellenségességgel reagálunk, hanem jelen maradunk a pillanatban. Mindezt természetesen százszor könnyebb megvalósítani akkor, ha jó dolgok történnek velünk, mint ha ránk zúdul a balsors…
Előfordul, hogy a receptív beállítódás a nehézségek közepette is hasznos (nyilván nem az akut vészhelyzetekre gondolok, amikor pl. el kell ugrani egy autó elől), ugyanis lehetővé teszi, hogy reális szemmel megvizsgáljuk, olyannak lássuk a helyzetünket, amilyen, és ne akarjuk félresöpörni vagy másokra hárítani a problémát.
Ha szokásunkká alakítjuk, hogy elmerüljünk és benne maradjunk a jó élményekben, azzal hozzászoktatjuk magunkat ahhoz is, hogy közel merészkedjünk a dolgokhoz. Az élet ingereit, résztvevőit és történéseit nem fenyegetésnek, hanem pozitív lehetőségek hordozóinak látjuk majd. Elutasítás helyet kapcsolatot teremthetünk a körülöttünk lévő világgal.
Ezt a szemléletváltást a legkönnyebb az élet apró örömforrásaival kezdenünk, amik a hétköznapokban rendelkezésünkre állnak, még ha nem is vesszük észre őket. Rajtuk keresztül, a figyelmünk lencséjén át, feltárulhat egy másfajta létezésmód, ami, bármilyen furcsán hangzik is, radikálisan más lehet, még ha a fizikai körülményeink nem is változtak. Erre bármelyik pillanat megfelelő lehet – és nem csak nyáron.
Szabó Elvira
A szerző további írásait – külső és belső utazásokról szóló történeteit, valamint publikált szépirodalmi szövegeit – a ElviraSzabo.com weboldalon találod. Iratkozz fel a weboldal hírlevelére, hogy értesülj a friss megjelenésekről!
Kövesd a szerzőt a közösségi médiában:
Facebook: Vargabetűk – egy oldal azoknak, akik szívesen indulnak külső és belső utazásokra
Instagram: elvira_szabo_
A cikkhez felhasznált irodalom:
Rick Hanson: Sírjak vagy nevessek? Az emberi agy boldogságra hangolható. Ursus Libris, Budapest, 2016.
