Kezdjük, mikor bemenne, mondjuk egy kórházba, láthatja, hogy valaki eltakarította a szemetet, levelet, havat stb., elhalad a portaszolgálat mellett, jelentkezik a betegfelvételnél, kap egy „papírt”, talán hívnak egy betegszállítót, hogy elvigye egy vizsgálatra vagy a megjelölt osztályra, bemennek egy liftbe, és érkezés után várakozik egy kicsit, észreveszi, hogy működik a fűtés, nyáron a hűtés, szellőzés, fel van mosva a folyosó, hopp vigyázat, lábakat behúzni, érkezik a tiszta ágyneműt szállító kocsi, később az ebédszállító konténer, jön egy szerelő a létrájával, ezután találkoznak először a nővérrel.
Odairányítják egy ágyhoz, már időszerű WC-re menni, megteheti, van, működik, kezet szeretne mosni, megteheti, jé, hiszen működik a világítás is, ez is jó. A megfelelő adminisztráció után megérkezik a raktárból a gyógyszer, most viszik a szobatársat műteni, jé, gurul az ágy, éppen hogy kimennek az asztalosok, akik a leszakadt szekrényajtót javították meg, bejönnek a festők, hogy a tegnapi csempézés nyomait eltüntessék.És akkor jött a doktor.
Kikről beszélek ? Azokról akik nem egészségÜGYI, hanem egészségÜGYBEN dolgozók.
Adminisztrátorok, konyhások, mosodások, raktárosok, műszakiak stb.
Minden rendelkezésünkre álló eszközzel, anyaggal szolgáljuk az eü. működését.
Nélkülük nem működik a kórház vagy az egészségügy.
Mondják meg, kedves Betegek, nővérek, orvosok, szükséges a mi munkánk ?
És az eü-ben dolgozók családtagjainak és rokonaiknak is van véleménye ?
Miért írtam, hogy TITOK ? hát azért, mert nem tudnak a létezésünkről, sem a kormányban sem a vezetőink sem az érdekképviseletünk, ha béremelésről kell dönteni, nem létezünk ! Nem abból áll az eü. vesztesége, hogy az eü-ben dolgozók bére „megfelelő”, pláne, hogy vonzó lenne, sőt, elvettek tőlünk, a minket ért veszteség valahol jelentkezik, csak láthatatlanul.
Az, hogy minket nem vesznek figyelembe, ugyanúgy veszélyezteti a betegellátást. (részletezzem ? képzeljen el egy takarítás, világítás, víz, fűtés, mosás, étel, lift stb. nélküli kórházat)
Nem csak műtétekre van szükség.
No, ezt oszd meg, persze ha …
Forrás: Zoltán Fekete