– A 2.VH utáni szocialista Magyarországon 1947 október 19-én történt meg először, hogy 12 labdarúgó-mérkőzés végeredményét (győztesét) lehetett megtippelni.
– Egy totószelvény ára annak idején 3 forint 30 fillérbe került.
– Ebből 30 fillért a sport támogatására fordította (mivel még nem volt TAHÓ).
– Az első héten 20.882 darab szelvény érkezett be. Telitalálat ugyan nem volt, de nem kalkulált rosszul az állam.
– Azóta is milliárdos bevétel a „hülyék adója” vagyis a TOTÓ/LOTTÓ szelvények értékesítése! (és ezt Andy Vajna kaszinói sem tudták felülmúlni!)
– A lottó szerencsejáték, nevét az olasz lotto (magyarul: sors, nyeremény) szóból kapta. Magyarországon sokáig lutri néven is emlegették. (A kifejezés Genova-ból származik, ahol a szenátorokat megjelölt golyók segítségével választották ki, ami a „sorsolás” szinonimájává vált az elmúlt évszázadok alatt!)
– Idehaza a génovai rendszerű lottót 1751-ben a császári pátens vezette be az osztrák és cseh örökös tartományokban. Az állam pénzügyi egyensúlyának helyreállítását emlegették indokként. A pátens az osztrák lottót is kincstári monopóliumnak nyilvánította, de egyúttal bérbe adta Octavio Cataldi grófnak, a kor nevezetes lottószakértőjének. Cataldi – 1771-ben halt meg – milliókat keresett a császári lottón.
– 1988. október 29-én először kísérleti, majd rendszeres játékként bevezették a hatos lottót.
– Az új hétközi (ún. szerdai lottó) 1999. október 4-én Skandináv lottó néven jelent meg a magyar piacon. Had fogyjon az állampolgár pénze…
– És végül egy pár matematikai tény, a megszállottaknak
Az esélyek:
Ötöslottó
1 : 43 949 268 – telitalálat
1 : 103 410 – négy találat
1 : 1 231 – három találat
1 : 45 – kettő találat
Hatoslottó
1 : 8 145 060 – telitalálat
1 : 34 808 – öt találat
1 : 733 – négy találat
1 : 45 – három találat
Skandináv lottó
1 : 3 362 260 – telitalálat
1 : 17 154 – hat találat
1 : 424 – öt találat
1 : 29 – négy találat
Hát ez van! Azért „Jó szerencsét!” minden amatőrnek, vagy mondjuk így inkább „reménykedőnek”! :DD
Írta: Cookie Monster thinks