Jean Paul Belmondo 1933. április 9-én született Franciaországban, de gyermekkorát főleg vidéken töltötte. Édesapja Paul Belmondo szobrász, édesanyja Madeleine Reinaud-Richard festő volt. Egy bátyja van, Alain. Fiatal korában aktívan sportolt; focizott és boxolt.
Tizenhét éves volt, amikor látta a Comédie-Francaise előadását, A púpost, mely olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy elhatározta, ő is színész lesz.
Az ’50-es években már színdarabokban szerepelt, de olyan filmekben is láthattuk, mint a Csalók (1958) vagy az Egy angyal a Földön (1959). 1960-ban Jean-Luc Godard rendezésében került a mozikba a francia újhullám, a „nouvelle vague” alapműve, az Kifulladásig, melyet hatalmas sikert aratott mind a közönség, mind a kritikusok körében. Belmondo egy csapásra ismert filmszár lett.
A ’60-as évek folyamán meredeken ívelt pályafutása, hatalmas munkabírásáról tanúskodik, hogy ezekben az időkben több mint negyven filmben szerepelt. Olyan kultikus alkotásokban tűnt fel, mint A bolond Pierrot (1965), A Mississippi szirénje (1969), a Borsalino (1970), a Szabadlábon Velencében (1980), A Profi (1981) vagy a Nyomorultak(1995).
2001-ben agyvérzést kapott, és egy időre elvonult nyilvánosság elől. Legutóbb a 2009-es Egy ember és kutyája című filmben szerepelt.Régi barátok és egyben örök riválisok is Alain Delonnal.
Kétszer volt nős, 1953-1965 között Elodie Constantinnal alkotott egy párt, akitől három gyermeke született, Patricia, Florence és Paul. 2002-ben feleségül vette Nathalie Tardit, akitől 2003-ban egy lánya született, Stella, házasságuk azonban 2008-ben válással végződött. (Beke Gábor, Mafab.hu)
Nektek melyik film jut az eszetekbe a nevéről elsőnek?