AZ „R”-ES HÓNAPOK VESZÉLYEI
Régi előítélet szerint olyan hónapban, amelyben az „r” betűnek nyoma sincs (májustól szeptemberig) veszélyes halat fogyasztanunk, sőt mérgezésveszélyes. Ugyanezt tartják a tenger mellett lakó népek az osztrigáról. Ez babonás előítélet, amelynek semmi alapja sincsen; hűtőben tárolt halat természetesen akár július derekán is fogyaszthatunk, amíg októberben is kaphat valaki halmérgezést, ha romlott volt a horgászzsákmány.
LÉTEZIK-E MAKARÓNI?
Hát persze; a régi tréfa szerint a makaróni és a spagetti között az a különbség, hogy a makaróniban belül húzódik a lyuk, a spagettin viszont kívül. Csakhogy az olasz maccherone (többes számban maccheroní) nem külön tésztaféle,
nem legalább nyolcfajta „pasta” kö zös elnevezése, amelyek között van spagetti, vermicelli, tagliatelli, fettuccini, tufali, farfalli, rigatoni (ez mind többes számú tésztanév), csak éppen makaróni nincsen. Arra a kérdésre tehát, hogy létezik-e makaróni, szabatosan így válaszolhatunk: csak mint sokféle tészta gyűjtőneve.
A FÉNYLŐ LUCIFER
Lapozhatunk a bibliában napestig, egyetlen passzusban sem találjuk a koromfekete kanördög, Lucifer nevét. Vagyis végül mégis rábukkanunk, egyetlen ószövetségi utalásban, Ézsaiás prófétakönyvének 14. fejezetében. Károli Gáspár híres fordításában a szöveg így hangzik: „Mimódon estél alá az égről, te Luczifer, hajnalnak fija? a földhöz verettél-é, ki sok nemzetségeket erőtlenné tettél vala?” Csakhogy ez a Lucifer, a „hajnalnak fija” nem bukott angyal ám, hanem bukott király, Babilon uralkodója. A latin lucifer szó jelentése: „fény-hozó”, „fényt árasztó” — hát furcsa is lenne így neveznünk az ördögöt. Szent Jeromos viszont, aki az első latin nyelvű bibliafordítást, a Vulgatát körmölgette, Babilon királyának „fényt árasztó”*felséges személyét nevezte el Lucifernek. Talán még kevésbé ismert, hogy az ókeresztények Jézus Krisztust is Lucifernek tisztelték. Ez a tiszteletteli név a szardíniai Cagliari püspökének, Lucifernek a nevében is előbukkan. Miként lett akkor Luciferből ördög? Úgy, hogy tudós egyházatyák is keresték ezt a nevet a bibliában, csak éppen nem találták. Lukács evangéliumában aztán olvashattak az égből a pokolba alábukott angyalról, a Sátánról. Ha viszont a Sátán alábukott, amiként Lucifer, Babilon királya, akkor bizonyosan ama Ézsajásnál szereplő „hajnalnak fija” is ördög, vélték. A fényt árasztó égi lényből így lett koromfekete ördög.
FÉMEK ÉS IZÜLETI GYULLADÁS
Újra meg újra hallunk róla, hogy a réz karkötő „megvédi” a csúztól, netán gyógyítja is. E tévhit alapja középkori babona. Az 1600-as években élt híres orvos, Paracelsus hirdette, hogy az ujjon viselt elektron gyűrű (magnézium-alumínium ötvözet) megóvja viselőjét az epilepsziától, a gutaütéstől, sőt sokféle reumatikus fájdalomtól. Fájdalom, nem igaz ! Furcsa módon még manapság is hallani, hogy például Kanadában az emberek rézdrótot kötöznek a derekukra — reumatikus fájdalmak ellen. Ha a panasz ideges eredetű, használ is a drót.
HOGYAN ÁLLT A RHODOSZI KOLOSSZUS?
A hét világcsoda egyike, Héliosz napisten óriásszobra — népszerű ábrázolások szerint — terpeszállásban magasodott a rhodoszi kikötő bejárata fölé. Héliosz egyébként a „Rózsa” jelentésű gazdag sziget patrónusa volt. Ókori leírások alapján tudjuk, hogy a napisten szobra körülbelül 70 „könyök” magasságú volt. Mivel egy könyök nagyjából 45 centiméternek számítható, a kolosszus 31 és fől méter magas lehetett, s alkotója híres szobrász volt, a lindoszi születésű Kharész. Csakhogy egy 31 és fél méteres szobor nem állhatott terpeszben a kikötő széles bejárata fölött, sőt még „spárgában” sem. A hiba forrása egy középkori német rajz, amely így ábrázolta a világcsodát. Egyébként igencsak rövid életű volt a kolosszus, I. e. 292-ben emelték, de 56 évvel később egy földrengés ledöntötte a lábáról. Értékes bronzanyagát arab kalózok rabolták el; egész tevekaraván szállította Szíriába a hajókról kirakott fémdarabokat, hogy beolvasztva ki *tudja, mit kovácsoljanak belőle.
BAGLYOK ÉS A FARKASVAKSÁG
Régi hiedelem szerint a bagoly napközben a fák ágai között szunnyadozik, hiszen a fényes napvilágnál úgysem lát. Nem igaz, bizonyos fajok csakis nappal vadásznak. Mások, igaz, éjszaka vagy már alkonyatkor indulnak zsákmányszerző körútra, de ők is csak azért, mert áldozataik, a mezei egerek és a patkányok is ilyenkor merészkednek elő odvaikból és járataikból.
A KÍGYÓK KIÜZETÉSE ÍRORSZÁGBÓL
Egy középkori keresztény monda szerint az ír szigeten azért nem él egyetlen kígyófaj sem — csupán gyík —, mert a zöld sziget hittérítője és halhatatlan védőszentje, Szent Patrick kiűzte őket. Ez hit kérdése. De az már furcsaság, hogy a szent nem ír volt, hanem skót, 373 táján született és az írországi Dumpatrickben temették el 463-ban. Gyermekkorában eladták rabszolgának az íreknek, onnan Galliába menekült. Itt szentelték pappá és innen is tért vissza rabságának színhelyére, hogy az írek híres hittérítője legyen.
A PANAMAKALAP EREDETE
A szalmafonatú panamakalapot dédapáink viselték a századfordulótól a harmincas évekig. Azt hihetnénk hát, hogy a panamai kalapkészítők nagy találmánya, de hát nem: ecuadori indiánok készítették. Panamakalap úgy lett belőle, hogy az Európa és Észak-Amerika felé induló hajók itt, Panamában vették át a könnyű kalaprakományokat.
KEGYELEM A HALÁLRAÍTÉLTEKNEK?
Régi szóbeszéd szerint, ha az akasztani vitt ember nyakára erősített kötél elszakad, vagy – korszerűbb példával – villamosszékbe ültetett bűnöző kivégzése idején áramszünet következik be, a halálraítélt kegyelemben részesül. Erről szó sincsen. A hibaforrás angolszász eredetű, amely szerint kétszer nem lehet valakit ugyanazért a bűncselekményért vád alá helyezni, ha egyszer már a vádlott ártatlansága bebizonyosodott. Más az ítélet és megint más a tárgyalás. Vagyis, ha a kötél elszakad, kerítenek másikat. S ha az amerikai maffiavezér elintézi, hogy kivégzése idején legyen egy kis áramszünet, a „hibaforrás” elhárítása után az ítéletet irgalom nélkül végrehajtják.
