A barátnőm szerelemből ment férjhez, nagyon jól éltek a férjével addig amíg a férje éjszakánként el nem tűnt otthonról. Nem ment haza a munkából, kikapcsolta a telefonját. Amikor ez a dolog először előfordult a barátnőm nagyon aggódott és persze csak a rossz dolgokra tudott gondolni.
Felhívta telefonon a férje kollégáit, végig telefonálta a kórházakat, de sehol nem találta meg őt. A férj hajnal 5 körül jókedvűen tért haza és azon csodálkozott, hogy a felesége miért nem alszik, majd elmondta, hogy miért nem jött haza az este.
– Az egyik kollégámmal beszélgettünk, egy kis nyugalomra vágytunk, ittunk, miért kell ezen ennyire csodálkozni?
A feleség pedig egész éjjel aggódott, a férje telefonja lemerült, meg természetesen a barátjáé is. Az éjszakai kikapcsolódások a férj részéről, szinte mindennapossá váltak, ilyenkor a telefonja is mindig lemerült. Vagy éppen le volt halkítva és nem hallotta, hogy a felesége keresi.
2-3 alkalommal eltűnt minden héten, és ő volt felháborodva amiért a felesége számon kérte tőle azt, hogy hol volt. A férj a feleséget hibáztatta, azt mondta, hogy azért tűnik el mert a felesége állandóan kiabál, ő pedig nem akarja ezt hallani.
A születésnapján a férj egy parfümmel tért haza és azt kezdte el magyarázni a feleségének, hogy egy munkatársától kapta.
– Elég furcsán hangzik, hogy egyik férfi a másiknak parfümöt ajándékoz, mondta a feleség.
A barátnőm már nem tudta mit gondoljon a férje eltűnéseiről, megpróbált veszekedés nélkül beszélni vele, de a férje mindig csak azt hajtogatta, hogy minden rendben van, miért kezded a veszekedést?
A tapasztalt barátnők és a rokonok azt tanácsolták neki, hogy hallgasson, ha a férje reggel tér haza, ő akkor is mosolyogjon. Ne tegyen fel kérdéseket neki. Hagyja, hogy menjen lefeküdni, majd amikor felébred vigyen neki finom reggelit és vasalt inget. Akkor majd a férje rájön arra, hogy milyen jó otthon és egyre kevesebbszer fog elmenni otthonról.
A barátnőm szerette volna, hogy a férje visszatérjen hozzá, ezért követte a tanácsokat. A férj egyre jobban megszokta azt, hogy kimaradozik otthonról, a végén elviselhetetlenné vált a helyzet. A férj csak zuhanyozni ment haza és ruhát váltani, már nem is étkezett otthon, mondván, hogy az irodában eszik. A feleség hallgatása egyáltalán nem tett jót neki, mert szinte lábtörlőnek használta az asszonyt.
A barátnőm alig múlt 28 éves, de máris azt érezte, hogy véget ért az élete. A legfontosabb személy az életében, akivel azt tervezte, hogy gyerekei lesznek és együtt fognak élni addig ameddig a halál el nem választja őket, szinte elszalad tőle.
Nagyon nagy volt a lelki fájdalma, próbált nem gondolni a férjére, beletemetkezett a munkába, este nem is akart hazamenni az üres házba. Levágatta a haját, a ruhái lógtak rajta. A férje majd csak 1 hónap elteltével vette észre, hogy a feleségének új frizurája van. Elkezdett úgy viselkedni mint a férje.
A férj élte a megszokott életét, majd észre vette, hogy a felesége nincs otthon este. Kezdte őt kérdezgetni, most már a feleség nem tudott szabadulni tőle. Azért, hogy ne zavarja a férjét, ő is kikapcsolta a telefonját.
Eszébe jutott mindaz ahogyan a férje bánt vele, így egyáltalán nem volt lelkiismeret furdalása, amikor pedig már nem bírta tovább, belefáradt, beadta a válókeresetet. A férj elmondta, hogy nem fog beleegyezni a válásba, térden állva esküdözött szerelmet. Kérte, hogy maradjon vele. Virágot hozott a feleségének, kávézni és moziba hívta a városba, amit a házasságuk ideje alatt egyszer sem tett.
A barátnőm végül elvált. A volt férje sokáig szalad utána és próbálkozott nála. Esküdözött arra, hogy mennyire szereti őt. Sokan mondták a barátnőmnek, hogy bocsásson meg neki, ő viszont nem tud megbocsátani mert elfogyott a türelme. Sok mindent kibír egy nő, de azt nem, ha mindig semmibe van véve.