A legokosabb emberek közé tartoznak az írók, a tudósok, a matematikusok, az orvosok, egyszóval azok az emberek akiknek a munkássága meghatározó és megmaradt az utókor számára.
A világ legokosabb embereinek listáját Libb Thims, egy amerikai elektrokémiai mérnők készítette el, ő azoknak az embereknek a névsorát gyűjtötte össze, akiknek az IQ-juk 200 fölött volt.
Az amerikai férfi majd készített egy listát azokról a személyekről, akik különleges tehetséggel rendelkeznek egy adott területen, 130 fölötti IQ-juk lehet.
A végén pedig elkészítette azt a listát, amelyen a világ legokosabb emberei szerepeltek. A mérnök szerint az IQ teszt nagyon relatív, ezért ő nem csak ezt vette alapul a lista elkészítéséhez, hanem az emberek teljesítményét is.
A 10-ik helyen szerepel Thomas Young, fizikus és angol orvos, aki fontos felfedezéseket tett az optikában és az orvoslásban. Youngnak sikerült részlegesen megfejtenie az egyiptomi hieroglifákat, a mechanika, a fizika és a zene világában is végzett felfedezéseket. Thims számításai szerint Youngnak 180-200 között volt az IQ-ja.
A kilencedik helyen William Sidis áll, ő egy amerikai csodagyerek, akinek az IQ-ja 200-300 között volt. Ennek a csodagyereknek a története nagyon érdekes. Kétéves korában William franciául és angolul írt és a New York Timest olvasta. 9 éves korában a Harvardra küldték, de nem engedték részt venni az órákon, az érzelmi éretlensége miatt .2 évig járt órákra Tufts-ba, majd 11 éves korában felvették a Harvardra .Elmenekült a világ elől, mert megijedt a népszerűségétől. 46 éves koráig élt amikor agyvérzésben halt meg.
A nyolcadik helyen Gottfried Leibniz áll, német filozófus, matematikus, aki megalkotta a modern matematikai számításokat. Az IQ szintje 182-205 között lehetett.
A hetedik helyen áll Nikolausz Kopernikusz, matematikus és lengyel csillagász, akinek az IQ-ja 160-200 között volt. Kopernikusz neve azért maradt meg a történelemben, mert felfedezte az univerzum heliocentrikus világképet, megállapította, hogy a Nap körül forog a Föld és más bolygók. Kopernikusz írásai az adott időszakban be voltak tiltva a katolikus egyház által, őt pedig elítélték.
A hatodik helyen áll Rudolf Clausius német fizikus és matematikus, akinek az IQ-ja 190-205 között volt. Az ő neve azért maradt meg a történelemben, mert megalkotta a termodinamika második főtételét. Az „entrópia” kifejezést is ő fedezte fel.
Az ötödik helyen áll James Maxwell skót fizikus és matematikus 205-ös IQ-val. Ő a kvantum alapjait tette le a fizikában és azért maradt meg a történelemben, mert megalkotta az elektromágneses sugárzások teóriáját .A legértékesebb alkotása az elektromosság és mágnesesség törvényeit.
A negyedik helyen áll Isaac Newton angol fizikus és matematikus, akinek az IQ-ja 190-200 között volt. Ő alkimista, matematikus, fizikus, csillagász és a Royal Society elnöke volt. Newton volt az a tudós aki letette az alapokat a tudományban, az optikában, a matematikában és főkép a mechanikában.
A harmadik helyen Leonardo da Vinci áll. Leonardo, olyan fontos személyiség volt, akit érdekeltek a találmányok, a festészet, a szobrászat, az építészet. A tudomány, a zene, a matematika, az irodalom, az anatómia, a geológia, a botanika, az írás, a történelem, a versek és a térképészet. Da Vinci volt az az ember a történelemben, akinek a legkülönbözőbbek voltak a tehetségei. Ő tervezte a repülő szerkezetet. Az IQ-ja 180-220 között volt.
A második helyen áll Albert Einstein, fizikus aki Németországban született, ő volt az egyik legragyogóbb ember a tudományok világában, az egész földön. Ő alkotta meg a relativitás elméletét, amely megváltoztatta a történelmet. Az IQ-ja 205-225 között volt, 1921-ben Nobel-díjat kapott, mint fizikus.
Az első helyen áll Johann Goethe akinek az IQ-ja 210-225 között volt. Ő egy német költő volt, a gondolkodás művészete és a tudomány embere, a legfontosabb kulturális személyiség. Goethét már gyerekkorában érdekelte a rajz, a zene, a zongora, a hegedű, a vívás, a lovaglás, a német irodalom, a régi és a modern idegennyelvek. Ugyancsak gyerekkorában szerette meg a színházat és az irodalmat, érdekelték a könyvek, az apja könyvtárából kb. 2000 kötet. Az egyetem elvégzése után ügyvéd lett, de mivel érdekelte az irodalom ezért írni kezdett. Az ő műve a „Faust” évekig dolgozott rajta, de a végső formáját a könyv akkor kapta meg, amikor Goethe az élete vége felé közeledett. Az ő művei konkrét eseményeket tárnak fel. Goethe 1832 március 22-én halt meg egy tüdőgyulladás kialakulása miatt. Volt aki szerint ezek voltak Goethe utolsó szavai: „Mehr Licht” vagyis „Több fényt”.
