Elég sokan osztják mostanában a fenyőrügy elkészítésének módját, és biztosan többen nekiállnak életükben először készíteni szirupot, szörpöt. Én elég régóta készítek az új hajtásokból finomságokat, ezért szeretném veletek megosztani a tapasztalataimat.
A fenyőrügy, azaz a fenyő ágainak végén a friss hajtások ilyenkor még nagyon finom zsengék, hajlanak, kevésbé szúrnak, amennyit csak tudtok, gyűjtsetek, természetesen minél tisztább helyről, utaktól távol, ha megtehetitek.
A fenyőgyanta, ami kiválik a rügyből és oldja a cukrot leginkább akkor tud „dolgozni”, ha nem mossuk meg a rügyeket. Viszont a szennyeződéseket jobb eltávolítani, tehát ajánlatos ennek ellenére megmosni a friss hajtásokat. Mosás után meg kell szárítani! Az egészségesebb megoldás, ha teleraktok egy üveget rügyekkel és leöntitek vegyes virágmézzel.
A másik a cukorban eltett. Ezt is lehet kétféleképpen. A megszokott, cukor, rügy, cukor rétegezéssel, várva a csodára, ami a mostani cukrokkal valóban csoda, mert nem akarnak oldódni, inkább kristályosodnak a rügyekből kiváló nedvesség hatására. Tavaly fel kellett főznöm, mert gyémántkeménységre állt össze a cukor. A legolcsóbb, bár kissé macerásabb megoldás, ha a cukorból „mézet”, azaz nagyon sűrű cukorszirupot készítünk, és azzal öntjük le a rügyeket.
Felforralunk egy liter vizet, majd levesszük a tűzről, és elkeverünk benne másfél-két kiló cukrot, ha túl híg, akár többet is. Addig keverjük, míg felolvad a cukor, majd a legkisebb lángra feltesszük főni, folytonos kevergetés mellett, míg valóban mézsűrűségű lesz. Megvárjuk, míg lehűl, aztán ráöntjük a rügyekre. Lehet bele tenni csipetnyi citromsavat, de az csak egy kis pikáns ízt és világosabb színt ad, nem szükséges. A legerősebb a luc, a legfinomabb szerintem az ezüstfenyő. A konyhapulton (vagy ahol legalább 3 hétig maradhat) lezárt üvegekben várjuk, hogy kioldódjanak a fenyőhajtásokból a finom ízek és a gyógyító anyagok, a 3 hét pedig legyen inkább 4-6, látni fogjuk a színén a változást, ahogy sötétedik a szirupunk.
Én át szoktam naponta forgatni, csak a pulton, a kezeim között görgetve. Érdemes szárítani is teának. Szörp: 3 liter vízből és 2 kg cukorból szirupot főzünk, beletesszük a rügyeket (én annyit szoktam, amennyit bele tudok nyomni ebbe az adagba), legalább 20 percig főzzük újraforrástól, ebbe teszünk 2 evőkanál citromsavat, forrón üvegbe zárjuk és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. Nagyon finom, bár gyógyhatása a hő hatására így csökken. Egészségetekre! ❤
Köztudomású, hogy a vitaminok, ásványi anyagok, mindaz, ami a gyógyító hatást adja, magas hőfokon roncsolódik. Ezért vannak megszabva a gyógyteák forrázási, főzési ideje is, hogy még megmaradjon, amiért készítjük, amiért fogyasztanánk. Ugyanezért ajánlott a gyümölcsök, zöldségek főzési idejét a lehető legrövidebb időre venni, inkább párolni alacsonyabb hőfokon. Ezért nincs már az ízen kívül semmi jó a lekvárokban, mert elfőzzük belőlük az értékes tápanyagokat.
A paradicsom kivétel, aminek a főtt héja lenne a lényeg, amit a legtöbben alapból hámoznak és kidobnak. A fenyőrügy hasznosságáról gyógynövény lexikonokban, hivatalos gyógynövényekről szóló könyvekben, cikkekben lehet tudni, hogy főként a megfázás, köhögés gyógyítója, nyákoldó hatással. A fenyőgyantáról általános iskolában tanulunk. A méz hatásai is ismertek, de én például nem tehetem meg, hogy azt használjak az általam készített szirup mennyiséghez, hogy a családom védjem. Ahogy írtam, tapasztalat, a kristálycukor nem oldódik valamiért az utóbbi években hidegen, sőt, még hő hatására is nehezebben. A tavaly eltett szőlőkompót egy kanál kristálycukorral a tetején került üvegbe és vizes dunsztolásba, majd mikor megbontottam, majdnem beletört a fogam a cukorkristályokba.
A kristálycukorral rétegezett fenyőrügy összeállt, úgy kalapáltam széjjel egy fakanál nyelével az üvegben, mert szintén kőkeményre kristályosodott. Nem először, nem egyfajta cukor, többfélét próbáltam. Az, hogy a vegyes virágmézet ajánlottam, úgy gondolom, megint csak nem szorul magyarázatra. Az akácméz, hársméz, repceméz, bármilyen fajtaméz egyedi, igen jellegzetes ízzel rendelkezik, elnyomja a másik ízt. A sütemények ezért készülnek vegyes virágmézzel, mert a méz állaga kell hozzájuk. Természetesen mindenki úgy csinál mindent, ahogy akar. Azt sem írtam le, hogy leszűrjük, mert úgy gondoltam, az egyértelmű, bár én szoktam pár üveggel darabosat is hagyni. Mindemellett remélem ezentúl csak olyan főz be, aki doktori disszertációját „A pontos mennyiségek, hőfokok és millimásodpercek tanulmányozása és alkalmazása a befőzéssel tartósított gyümölcsök, zöldségek és gyógynövények esetében” címmel adta be és védte meg. A leírt receptek pedig pont ezért nem jók, mert a cukor olvadási idejét és hőfokát nem veszik figyelembe, hiszen egy nagyon régi receptet írnak le, nem figyelve a változásokra, hogy a cukor már nem az olvadós fajta. A mosást sem írják sehol, de én nem szeretem sem a poros, sem a madárürülékes növényeket. Ez a rétegezett vagy leöntött módszer más gyógynövényekkel is működik, illetve különböző virágokkal. Remélem azért van olyan, akinek segíteni tudtam, hogy egyszerűbben, gyorsabban készíthessen valami finomat és jót! Minden egyébről pedig érdemes hivat
Amelyik fenyők a legalkalmasabbak, és nálunk is megtalálhatóak: ahogy már írtam, legerősebb gyógyhatással a lucfenyő rendelkezik, amik még ehetőek a teljesség igénye nélkül: erdei fenyő, ezüstfenyő, vörösfenyő, jegenye. Tehát kérdésedre a válasz, igen, a jegenye hajtásai is jók! Amit kihagytam, hogy érdemes tűleveleket szárítani is, teának, akár süteményekbe (darálva, zúzva) is. Nagyon magas a C-vitamin tartalma és még nagyon sok mindenre jó és nagyon sok minden készíthető a fenyő részeiből, de a háztartásokban ez a legegyszerűbb, a szirup és a szárított tűlevél.
A vegyes virágmézet írtam, az akácot és egyéb jellegzetesebb ízű, illatú mézet nem ajánlom, mert elviszik egymás ízét, zamatát. De kinek mi tetszik, én egy kis segítségnek szántam azoknak, akik először készítenek, mert a receptek, amiket eddig olvastam, nem igazán működnek. alos forrásból tudakozódni, milyen növény mire jó, mit tartalmaz, érdemes befőzni vagy szárítani, stb. További jó munkát, sok teli üveget a polcokra!
Veronika Beáta Kánai írása.
Gyöngyi Horváthné: – Lucfenyőinkről szedtem rügyeket. Félig raktam az üveget akácmézzel, és raktam bele folyamatosan a rügyeket, közben hosszú szárú kanállal belenyomkodtam a mézbe, hogy ne maradjon benne levegő, nehogy megpenészedjen. Amikor telítődik a méz, akkor öntök hozzá még mézet, és rakom bele a rügyeket, amíg tele lesz az üveg. Ha készíted, kóstold meg a fenyőrügyet, nagyon finom, savanykás íze van. Pár napig kinyitom a tetejét, hogy a méz ne fusson ki az üvegből, mert a fenyőrügyek nedvesek, azokból lé távozik, és a mézzel elkeveredve erjedni kezd. Utána sötétebb helyen tárolom, kb. 3 hónap múlva leszűröm, teljesen folyékony állaga lesz a méznek. A leszűrt fenyőrügyet vízbe áztatom, citromlét öntök hozzá, és megisszuk.
Fotó: Gyöngyi Horváthné
Vera: – A cukros résszel egyetértek, mai cukrok nem akarnak olvadni. Ezért én egyszerúen mosás után nem szárítom meg a rügyeket és attól a nedvességtől pont feloldódik a cukor. Nálam mondjuk szeptemberig legalább pihen a dolog, néha megrázva kicsit az üvegeket.
Julia: – Nálunk minden szörp (menta, citromfű, zsálya, keseknylevelű utifű) ugyanúgy…a zöldre annyi forró víz, ami ellepi, s kis citromsó esetleg. 24-36 óra után a leszűrt levet lehet cukrozni…70dkg a sűrű szörpnek, vagy lehet cukormentesen…nálunk ha télire készül.megy megy bele a szalicil…azaz közönséges régimódi aszpirin🙂
Gyöngyi: – Én nem mosom meg a rügyeket, száraz időben szedem. Nem rakom csurdig az üveget, mert ahogy oldódik ki a rügyek nedvességtartalma, úgy erjedés közben ne fusson ki. Sokkal hígabb, folyékonyabb lesz a méz. Én minél több rügyet rakok bele, de ki hogyan szereti 🙂 Kóstold meg a rügyet, nagyon finom savanykás íze van. Ha többet raksz a mézbe, sokkal hatékonyabb gyógyításra.
