Iskolai fogalmazás: milyen az én anyukám? Apa sírva nevetett, mikor elolvasta milyennek látja a gyerek, az anyukáját…

A gyerekek az iskolában az édesanyjukról írtak fogalmazást, az egyik kislány fogalmazása elképesztően vicces lett, most ezt mutatjuk meg kedves olvasóinknak.

Az én édesanyám sovány, vagyis mindenkinek azt mondja, hogy ő sovány, pedig én úgy látom, hogy annyira nem is. A lábai nem túl hosszúak, a talpai szélesek. A feje egy kicsivel nagyobb mint az enyém, azért mert ő nagyon okos. A füleiből mindig más fülbevaló lóg, abból sok van neki.

Az arcán a szemei szürkés – zöldek, hosszúak a szempillái, a szemhéján pedig kék szemfesték van. A szemöldöke olyan színű és formájú lehet, amilyenre ő festi. Az orra megszokott, egy kicsit görbe azért mert gyerekkorában leesett a bicikliéről, az orrára.

Az ajkai nem tudom milyen színűek, mert mindig más színű rúzzsal festi, de mikor én befestettem az ajkaim, akkor kacagott, de azt mondta, ehhez még kicsi vagyok. A ruhák pedig amiket visel: estélyiruha vagy házi ruha, blúz és szoknya a munkahelyén. Az anyukám fogai majdnem fehérek.

A nyaka nagyon hosszú azt látom, hogy mindig a nyakában hord egy láncot is. A háta széles, de jól áll neki. Anyukámnak szép, nagy kezei vannak, a körmei pedig mindig színesek. Általában bordó, vagy fehér színűek. A lábai egyenesek, mert soha nem tette keresztbe őket. Azt hiszem, hogy az anyukám lehetne modell, de ő még nem jött rá erre.

U.I. Az apukám sírva nevetett és arra kért, hogy róla ne írjak fogalmazást.