Szingapúr így szabadult meg a korrupciótól és az igazságtalanságtól!

Szingapúr 2017-ben a hetedik helyen volt a rangsorban, a Korrupcióérzékelési index szerint. Az egyetlen ázsiai ország aki befért az első 10 helyre. Bővebben itt.

Senki sem gondolná, hogy ennek az országnak a sikere a korrupció elleni harcban rejlik, amelyet a szingapúri miniszterelnök kezdeményezett 1959-1990 között. A miniszterelnök Lee Kuan Yew volt.

Most pedig lássuk azt az 5 meghatározó tényezőt amelyek segítségével sikerült elérnie mindezt.

1 A korrupció vége

Amikor 1965-ben Szingapúr kivívta magának a függetlenséget Malajziával szemben a lakosság nagy része nagy szegénységben élt, az erőforrások pazarlása és a korrupció a szociális élet része volt. Akkor Lee Kuan Yew a következőket nyilatkozta:
” Ha le akarjátok győzni a korrupciót akkor készen kell álljatok arra, hogy börtönbe zárassátok a barátaitokat és a rokonaitokat.” A miniszterelnök által kiadott egyik fő intézkedés az volt, hogy növelték az állami helyen dolgozók fizetését. Lee úgy gondolta, ha ezeknek az embereknek jó fizetésük lesz, akkor nem fognak más pénz forrást keresni.

Ennyi nem volt elég, ezért a Pénzügyminisztérium létrehozott egy speciális programot az antikorrupcióhoz. Minden olyan személyt ellenőriztek akik különböző funkciókat töltöttek be, hogy megakadályozzák a korrupció továbbterjedését. A korrupció eseteit kétség nélkül vizsgálta.

Attól a perctől kezdődően a nyomozóosztály felhatalmazással rendelkezett. A méltóságok immunnisá váltak és az antikorrupció elleni ügynökségeknek jogukban állt ellenőrizni a bankszámlákat, a tulajdonokat, sőt ezeknek az embereknek a gyerekeik, a feleségeik és a rokonaik vagyonát is ellenőrizték. Ha egy méltóság valami jelét adta annak, hogy plusz jövedelme van akkor az ügynökség azonnal intézkedett.

Minden korrupt méltóság elveszítette a munkáját, a nyugdíját és minden olyan jövedelmet amely a beosztásával járt. 1989-ben 10.000-ről 100.000 szingapúri dollárra emelkedett a büntetések száma.

2 Az igazságszolgáltatás reformja

Az igazság az, hogy az igazságszolgáltatás valóban nagyon durva Szingapúrban, de megtanítják az embereket arra, hogy melyik az a határ amit nem lehet átlépni. A bírságok azért vannak, hogy biztosítsák az országban a rendet, a törvényt és a fegyelmet.

3 Munkahelyek

Mao kulturális forradalma bezárta Kína kapuit az idegenek befektetése előtt, akik Hong-Kong, Taiwan és Szingapúr felé irányultak volna. A 60-as évek végén alig kezdték el megvédeni a gyárakat és üzemeket, a 70-es években pedig az első elektromos készülékeket gyártották, a 80-as években Szingapúr az előrehaladott technológia városává vált. Minden körülmény adva volt a befektetők számára, így ők aktívak lehettek az állam beleszólása nélkül. Az adók csökkentése és a kevés munkaerő vonzó tényező volt a befektetők számára.

” Mi nem csak üdvözlünk minden befektetőt, hanem mindent elkövetünk azért, hogy elkezdjék a munkáltatást a mi országunkban.” Lee Kuan Yew szándéka nem az volt, hogy elkényeztesse a befektetőket, hanem azt akarta, hogy Szingapúr fiatal lakossága tapasztalatot szerezzen idegen cégeknél, hogy majd az ő segítségükkel és tapasztalatukkal olyan cégeket hozzanak létre ők is,el amely versenyképesek lesznek a nemzetközi piacokon. Az elején nem voltak tapasztalattal rendelkező emberek az országban, Lee ezért bátorította a fiatalok betanítását a technológiában, a marketingben, hogy majd később ezek a fiatalok állami cégeknél dogozzanak.

4 Az oktatási reform

A 60-as évek végén amikor Szingapúr vonzotta a külföldi cégeket azért, hogy a munkanélküliség ellen harcoljon, a fiatal hozzáértőket megtanították arra, hogy legyenek pontosak, felelőségteljesek és tartsák be a nagyon szigorú szabályokat.

Ezeknek az adottságoknak köszönhetően ők fontos pozíciókat töltöttek be és tapasztalatokat szereztek a vállalkozások világában. Az oktatási rendszer radikálisan megváltozott, az új tanítási rendszer arra épült, hogy a diákok elemezzék és oldják meg saját maguk az adódó problémákat. Ezért a diákok nem csak könyvekből tanultak, hanem saját feladatokat is meg kellett oldaniuk.

” Nekünk nem kellenek technológiai és tudományos specialisták és az antik irodalom. Így ők biztosítani tudják majd a saját egzisztenciájukat- mondotta Philip YEO, a gazdasági fejlődés elnöke volt Szingapúrban.

5 Állami gyárak létrehozása

“Az egyik legelső társaság a Singapore Airlines volt. Ez a társaság nem presztízsből lett alapítva, hanem azért, hogy pénzt keressenek. Ezért én azt mondtam, ha ez a társaság nem lesz profitot termelő, akkor én bezárom kétségek nélkül.” – emlékszik ezekre a szavakra Lim Chin Beng, az állami légitársaság volt igazgatója. A Singapore Airlines különösképpen törődött az utasokkal, bármit meghallgattak amit egy utas mondott, odafigyeltek az ételekre és az italokra, a székek kényelmére, a fülhallgatók tiszta hangjára.
Így munkahelyek ezrei jöttek létre, ma már pedig ez a társaság az egyik legjobb világviszonylatban is.

Így lett egy szegény országból az egyik leggazdagabb ország a világon, egy határozott korrupció ellenes harccal.


Népszerűsíteni akarom a honlapomat, ezért élek a lehetőséggel és új cikket publikálok itt!