Japán lenyűgöző ország, mindenki tudja, hogy az itt élő emberek szorgalmasak, állhatatosak, fegyelmezettek, szeretik és óvják a természetet. Az egyik fő jellemvonása a japán nemzetnek az, hogy a gyereknevelés is más módon történik mint a többi országokban.
1. Hogyan nevelik a japánok a gyerekeket?
Azok az emberek akik a felkelő nap országában, azaz Japánban jártak szinte elcsodálkoztak, hogy milyen különleges kapcsolat van a japán generációk között. A gyerekek szófogadóak és aranyosak, a felnőtt emberek, nagymamák, nagyapák pedig türelmesek és nem emelik fel a hangjukat.
Ennek a generációk közötti különleges kapcsolatnak az elve a gyereknevelésen alapszik hosszú évek óta. Néhány évszázaddal ezelőtt a japán anyák összehangolták a munkahelyüket a gyerekneveléssel, mert akkor még nem léteztek óvodák vagy munka nélküli nagymamák, akik a gyerekekre vigyázzanak a nap végéig. A gyerekek mindig ott voltak ahol az anyák dolgoztak még akkor is, ha az anya a mezőn dolgozott, magára kötötte a gyereket egy vászondarabbal és munka közben mindig beszélgetett vele. Elmesélte neki, hogy mit csinál és miért csinálja. Ebből kifolyólag a gyerekek hamarabb megtanultak beszélni mint járni.
Milyen előnyei vannak ennek a nevelési formának?
A gyerek mindig és mindenhol ott van, legyen szó munkáról vagy pihenésről, így fejlődik és könnyebben megismeri a világot. Nem csoda, hogy a japánok szeretik ezt a tradíciót. Az anya bárhová ment vagy bármilyen munkát végzett a gyerek mindig vele volt, az ölében vagy a hátán vagy épen a kezét fogta.
Általában a japán anyukák otthon vannak a gyerekekkel 3 éves korukig, pedig van bölcsőde, ha lehetőségük van rá, akkor az inkább ők vigyáznak a gyermekükre. Amikor a gyerek betölti a 3 évet óvodába viszik.
Az óvodában és otthon is arra tanítják a gyerekeket, hogy figyeljenek a maguk és a más emberek érzelmeire is, sőt az állatokéra és az érzelem nélküli tárgyakra is. Pl, ha egy gyerek odaver egy kisautót és az eltörik, akkor az anya elmagyarázza neki, hogy fájdalmat okozott a kisautónak. Nem csak az anyák, hanem az apák is nevelik a gyerekeket, ugyanezeket az elveket követve.
A japán nevelés szabályai
Ahogy már említettük a japán gyerekek sok figyelmet, ölelést, beszélgetést kapnak a szülőktől és a szülők soha nem kiabálnak a gyerekre és nem kapnak fizikai büntetést, nem verik meg őket.
A japánok megtanítják a gyereket az udvariasságra, arra, hogy legyenek figyelmesek más emberekkel és ne zavarjanak senkit a viselkedésükkel.
Mit csinálnak a japánok, ha a gyerek csúnyán viselkedik?
A szülőket az érdekli, hogy ők mit kell tegyenek azért, hogy a gyerekek ne legyenek szemtelenek. A japán szülők nem kiabálnak a gyerekre és nem büntetik őket, hanem, ha rosszul viselkedik, akkor a hanglejtésükkel vagy más fajta tekintettel jelzik ezt a csöppségnek. Ekkor a gyerekek beismerik, hogy a szülők mérgesek, amiért ők csúnyán viselkedtek érzik, hogy hibásak és próbálják ezt helyrehozni.
Egyszóval a japán gyerekek körbe vannak véve szülői szeretettel és féltéssel, ezért a születésük után már megtanulják az élet fontos dolgait. Más országokban a japán gyereknevelés szokatlannak tűnik pedig nagyon hatásos, mert a kicsik kedvesek, szófogadóak.
