Egy hölgynek választania kellett egy gyermeket, kit szeretne örökbe fogadni! A válasza mindenkit meglepett!

Bámulatos történet, a szeretetről és arról, hogy az életben mindig történnek különleges dolgok.

– Haló, elveszett tárgyak irodája? – hallatszott egy gyerek hangja.
– Igen, elvesztettél valamit?
– Elvesztettem az anyukámat, nincs ott véletlenül?
– Mondd el nekem légy szíves, hogy néz ki az anyukád?
– Nagyon szép és kedves, szereti a cicákat.
– Van egy jó hírem számodra, tegnap találtunk egy anyukát, biztosan a tied. Te hol vagy most?
– A 3-as számú árvaházban.
– Hamarosan odaküldjük az anyukádat, meg kell várnod őt.

Egyszer csak belépett a szobába, a legszebb és a legjobb anya, a kezében volt egy cica.
– Anya!- a kisfiú odaszaladt hozzá és szorosan megölelte.
– Az én anyukám!

Áron felébredt a saját kiabálására.
Ilyen álmai vannak szinte minden éjjel, elővett a párnája alól egy fotót, amelyen egy fiatal lány van. Az utcán találta egy évvel ezelőtt. Nagyon vigyáz erre a fotóra, mert biztos abban, hogy ez a fiatal nő az ő anyukája, elalvás előtt mindig megnézi, majd nyugodtan elalszik.

Egy reggel az árvaház igazgatónője szokás szerint bement minden gyerekhez, hogy megölelje őket. A földön Áron ágya mellett észrevette a fotót, biztosan kiesett éjszaka a kezéből.

– Áron, honnan van ez a fotó?
– Az utcán találtam.
– És ki van a fotón:
– Ő az anyukám – válaszolt a gyerek mosolyogva,- ő a legszebb és legjobb, szereti a cicákat.

Az igazgatónő elgondolkodott, rögtön felismerte a fotón lévő fiatal lányt, tavaly látogatta meg az árvaházat néhány barátnőjével, mert szociális munkás. Biztosan akkor veszítette el a fotót. Azóta ez a lány szeretne örökbe fogadni egy gyereket, de akadályba ütközik, mert nincs férjnél.

– Ez jó, mondta az igazgatónő, ha ő az anyukád akkor a dolgok radikálisan megváltoznak.
Az igazgatónő visszament az irodájába, majd kis idő múlva kopogtattak az iroda ajtaján:
– Bejöhetek?- a fotón lévő lány volt.
– Persze, gyere csak be Anna.

A lány rengeteg irattal érkezett az irodába.
– Végre sikerült összeszednem a szükséges iratokat.
– Rendben, most fel kell tennem neked néhány kérdést. Tudod milyen felelőség egy gyerek?
– Tisztában vagyok mindennel, nem tudok nyugodtan élni mikor tudom, hogy valakinek nagy szüksége van rám és én nem vagyok mellette.
– Rendben, mikor akarod megnézni a gyerekeket?
– Örökbe fogadom azt a gyereket, akit először idehoznak nekem.
Az igazgatónő nagyon meglepődött.
– Szeretném, ha úgy történne, mint amikor valaki gyermeket vár. –  mondta Anna izgatottan.
– Az anyák nem válasszák ki a gyerekeiket, ők nem tudják, hogy milyen lesz, én is igazi anya akarok lenni.
– Tudod Anna először látok ilyen szülőt, mosolygott az igazgatónő, de tudom, hogy kinek leszel az anyukája.

Áron 5 éves az anyukája a kórházban hagyta, idehozhatom neked most, ha készen állsz a találkozásra.
– Igen készen állok, szeretném látni a fiamat, felelte a lány.
Az igazgatónő hamarosan visszatért, Áron kezét fogva.
– Áron ő az?
– Anya!- kiáltott fel a gyerek boldogan és Annához szaladt.- Az én anyukám!

Anna csak simogatta őt és azt suttogta:
– Fiam, veled vagyok.
Majd megkérdezte:
– Mikor vihetem magammal?
– Általában a szülők és a gyerekek fokozatosan szokják meg egymást, először beszélgetnek, majd együtt töltenek egy hétvégét és, ha megértik egymást akkor együtt maradnak örökre.
– Én elviszem őt most, mondta Anna.
– Jól van, egyezett bele az igazgatónő, holnap úgyis vasárnap van, hétfőn visszajöttök és befejezzük a procedúrát.

Áron olyan boldog volt, egy percre sem engedte el az anyukája kezét. Nagy volt a zűrzavar körülötte, volt aki a dolgait szedte össze és volt aki elköszönt tőle, könnyes szemekkel.
– Áron légy vidám! Majd gyere és látogass meg minket.
– Viszontlátásra, jönni fogok mondta a gyerek, majd kilépett az ajtón az anyukájával együtt.

Ahogy elhagyták az árvaházat, Áron megkérdezte az anyukájától, hogy szereti-e a cicákat, mire a fiatal anyuka igennel válaszolt és azt is elmondta, hogy van otthon két cicája.

Áron nagyon boldog volt.
Az igazgatónő megvárta míg elmennek, majd felhívta a gyerekek örökbefogadását intéző irodát és a következőket mondta:
– Jó napot kívánok, kérem hagyjanak jóvá egy kérvényt, amelyet Anna adott be, mert ez a lány csodálatos, boldogságot adott az egyik gyereknek. Minden meg van ami kell, egy örökbefogadás esetén, boldogság, szeretet, siker, pénz. Egyetlen dolog hiányzik, az örökbefogadó fiatal lány nincs férjnél, de ez egy különleges eset, kérem hagyják jóvá a kérvényét. Köszönöm.

A napsugarak, a fák ágai közt ragyogtak, miközben az igazgatónő kinézett az ablakon azt figyelve, hogyan játszanak az árvaházban élő gyerekek az udvaron, a napsütésben. Nagyon szerette a gyerekeket nézni és boldog volt, hogy azon a napon egy ilyen csodálatos dolog történt.


Népszerűsíteni akarom a honlapomat, ezért élek a lehetőséggel és új cikket publikálok itt!