Egy házastársaknak szóló szemináriumon, amely a Fresnoi egyetemen (Kalifornia, USA) volt megtartva, az egyik előadó egy érdekes kérdést tett fel egy hölgynek:
„A férjed boldoggá tesz téged, igazán boldoggá?” Abban a percben a férjről sugárzott a biztonság érzete, hiszen tudta, hogy a felesége igennel fog válaszolni, mert sohasem panaszkodott. A feleség mégis egy határozott NEMMEL válaszolt.
„Nem a férjem nem tesz boldoggá.” A férj megszeppenve és összezavarodottan nézett, majd a felesége folytatta a választ a feltett kérdésre: „A férjem sohasem tett boldoggá és nem is fog. Én boldog vagyok. A boldogságom vagy a boldogtalanságom nem tőle függ, hanem tőlem. Én vagyok az egyetlen ember akitől függ a boldogságom. Én úgy döntöttem, hogy boldog leszek bármilyen helyzetben, az élet bármelyik pillanatában, mert, ha a boldogságom valakitől vagy valamitől függene akkor az nagy probléma lenne.
Minden ami ebben az életben van, az egy folyamatos mozgás: az ember, a gazdaság, az én testem, az éghajlat, a főnököm, azok a dolgok amiket szeretek, a fizikai és a mentális egészségem és még sorolhatnék számtalan dolgot. El kell határoznom azt, hogy boldog leszek függetlenül attól ami körülvesz. Ha ma tele van vagy üres a házam, akkor is boldog vagyok! Ha kimegyek egyedül vagy kísérővel akkor is boldog vagyok! Ha a munkám meg van fizetve vagy nincs, akkor is boldog vagyok!
Ma férjnél vagyok, de akkor is boldog voltam amikor egyedül voltam. Boldog vagyok magamtól. A többi dolgok, személyek, különböző helyzetek csak tapasztalatok számomra, amelyek boldogságot vagy szomorúságot okozhatnak. Tanulok a múló tapasztalatokból és megélem azt ami fontos, a szeretet, a megbocsátás, a segítség, a megértés, a beleegyezés, az irányítás.
Vannak emberek akik azt mondják: „Ma nem lehetek boldog, mert beteg vagyok, mert nincs pénzem, mert meleg van, mert nagyon hideg van, mert valaki megsértett, mert valaki már nem szeret, mert nem érzem hasznosnak magam, mert a férjem nem olyan mint amilyennek gondoltam, mert a fiaim már nem tesznek boldoggá, mert a munkám középszerű” és még sorolhatnám.
Szeretem az életem, nem azért mintha nekem könnyebb lenne mint másnak, hanem azért mert eldöntöttem, hogy boldog leszek, mert felelős vagyok a boldogságomért. Amikor felmentem a férjemet vagy bármelyik más személyt ez alól a kötelezettség alól, akkor rajtuk könnyítek, hogy ne kelljen a vállukon hordjanak engem, így mindenkinek az élete egyszerűbb lesz. Így sikerült a boldog házasságom hosszú évek alatt. Nem bízhatom senkire ezt a nagy felelősséget azt, hogy a boldogságom valakitől függjön. Légy boldog, ha meleg van, akkor is, ha beteg vagy, ha nincs pénzed, akkor is, ha valaki megsebezett, akkor is, ha valaki nem szeret. Ez amit elmondtam most, érvényes férfiakra és nőkre is kortól függetlenül.
