A divat folyamatosan megújul, szokták mondani, de sokszor még inkább – megújít. A múltból való inspirálódás egy izgalmas lehetőséget ad arra, hogy valami egészen más életérzést jelenítsen meg az alkotó. A retro szó már-már szlenges apropóján azonban nem feltétlen értjük a nyolcvanas évek stílusát, és azért, mert valami nagyon régi, még nem érdemli ki a vintage titulust sem. Hogyan is különböztethető meg a két fogalom, és van-e egyáltalán átfedés a kettő között?
Ha szeretnénk újraélni egy múltbeli állapotot, azt könnyen elérhetjük dekorációs elemek segítségével. Kreativitásunk határtalanul szárnyalhat – de előtte érdemes pár fogalmat tisztázni, hogy mindenképpen a kívánt célt érjük el.
Retro forradalom
A retro tárgyaknak nem feltétlenül kell régieknek lenniük, lehetnek vadonatújak is, de azoknak az időknek vagy elemeknek a stílusában kell őket elkészíteni, amelyeket megpróbálnak lemásolni. A kifejezést először az 1970-es években használták. A populáris irányzatokon belül mindig a modern korhoz képest 20-30 évvel korábbi stílust jelölik meg ezzel a kifejezéssel, egyrészt a múlthoz kapcsolódva egy kedves nosztalgikus felhanggal, másrészt kifejezve a trend elmúlását. Úgy is mondhatjuk, hogy a külleme divatjamúlt, bár ez természetesen nem minden esetben negatív.
A retro irány tehát napjainkban is él, és ha megfigyeljük, a szinte tegnapnak érzett 90-es és 2000-es évek hangulata komoly inspiráció a mindennapjainkra, amit könnyen becsempészhetünk az öltözetünkön túl otthonunkba is.
Vintage láz
A retroval szemben a vintage (ejtsd: vintázs) már azt jelzi, hogy a tárgy egy adott korszak eredeti és egyben legminőségibb anyaga vagy kimagasló terméke. Ilyen lehet például egy első kiadású Sherlock Holmes regény, vagy egy olyan bor, ami korának legkifinomultabb évjáratából való.
A tárgyak és a ruhák terén tehát egy eredeti gyártású hegedű a nagymamától a második világháborúból, vagy az 1800-as évek végéről megőrzött katonai egyenruha mind vintage-nak számít, amennyiben minőségét is sikerült megőriznie az évtizedek során. Vintage-nek szokás jelölni azt a stílust is, ami az adott kor régiességét igyekszik megidézni, például akár fali képek segítségével.
Választás
A legjobban úgy tehetünk igazán különbséget a retro és a vintage között, hogy míg az utóbbi a tárgy tényleges korára utal, addig a retro inkább a megjelenésre. Ha régies tárgyakat szeretnénk becsempészni a lakásunkba, válasszunk a modernizált retroból; ha pedig a kort akarjuk megidézni, a bolhapiacon kívül keressünk az adott időszak hangulatát idéző, minőségi tárgyakat!
Szemfüles megoldások
Ha igazán szemfülesen akarunk válogatni, akkor egy kis inspiráció után a vintage bútorok esetében a piacokon törekedjünk arra, hogy minél jobb állapotában lévő hintaszéket vagy ágykeretet válasszunk. Ha a funkcióját betölti, de már kissé megkopott, még mindig dönthetünk úgy, hogy átfestjük, vagy lakkozzuk a fát.
Ha inkább a modern másolásra esküszünk, akkor nézzünk körül az online kínálatban, ahol könnyebben megtaláljuk szívünk hőn áhított bútordarabjának megújított változatát.
Ami szintén izgalmas kiegészítés, az a kor mintajegyeinek kiemelése a bútorokon és a képeken. A szecesszió bővelkedik az indás, virágos dekorokban, ahogyan az 1940 és 1950 közötti időszak is szeretettel használta az apró virág motívumokat. A 60-as évektől kezdve egyre erősebb volt a sci-fi hatás, a fémes tárgyak megjelenítése ekkor kezdte meg úttörését. A 70-es és 80-as évek diszkós gondolkodása a lekerekített és szögletes formákat egyszerre, vivid színekben szerette vegyíteni. Akármelyik érát is választjuk, a legfontosabb, hogy a letisztult hatás érdekében többféle stílus jegyet ne keverjünk egymással.
