Semmelweis: Az anyák megmentője, aki megtanította kezet mosni a világot

Mostani életünk egyik központi feladatává vált a napi többszöri, alapos, fertőtlenítő kézmosás. Gyermekek és felnőttek énekelve, a TV-ből, vagy az internetről megismert helyes technikával meleg, szappanos vízzel, illetve fertőtlenítő kézmosóval mosnak kezet.

A kézmosás kezdete egészen a 1800-as évekig nyúlik vissza, és egy világhírű magyar orvos, Semmelweis Ignác volt az úttörője. Az orvoslásban ezt az időszakot a patológia koraként is definiálták, mivel a betegségek megismerése miatt a doktorok rengeteg boncolást végeztek. 1823-ban Semmelweis a bécsi kórházban dolgozott, ahol abban az évben kezdődtek a boncolások.

A boncoló orvosokat a más területen tevékenykedő orvosok is nagy tisztelettel és megbecsüléssel vették körül. A boncolások végeztével a doktorok a véres köpenyükben, kezükön mindenféle szennyeződéssel jöttek ki a műtőből, és mentek egyenesen egy szülést levezetni. Semmelweisnek az tűnt fel, hogy a kórházban szülő nők közül rengetegen veszítik életüket a szülés után fellépő gyermekágyi lázban, míg a szülésznők által levezetett otthoni szüléseknél ezeknek az eseteknek a száma nagyon csekély. A halálozási statisztika 1823-ban már elérte a 9 százalékot. Ekkor az tűnt fel Semmelweisnek, hogy azon szüléseknél, amit szülésznők vezetnek le, elhanyagolható a halálesetek száma, szemben azokkal az esetekkel, ahol a kismamáknak orvosok segítettek világra hozni a gyermeküket.

Nyilvánvalóvá vált Semmelweis számára, hogy a boncteremből a kezükön, és a köpenyükön magukkal hozott kórokozók az orvosokon keresztül fertőzik meg a kismamákat. Ezért klórmész-oldatos kézmosást javasolt a kollégáinak fertőtlenítés gyanánt. Tapasztalatai szerint ennek a szabálynak a betartásával lényegesen csökkent a halálozások száma. 

Az újítás nem aratott osztatlan sikert, sok orvos kikérte magának, hogy az ő felelőssége lenne a halálozások számának emelkedése, és egyszerűen megtagadták a kézmosást arra hivatkozva, hogy éppen a víz a betegségek kiváltója. A magyar orvos azonban hitt az elméletében, és szinte megszállottként próbálta meggyőzni a főorvosokat a kézmosás fontosságáról. Többen őrültnek gondolták ekkor, olyannyira, hogy 1865-ben egy ideggondozó intézetbe utalták, ahol két héttel később meghalt.

Halálának okára sosem derült fény, de brutális verésekről, elfertőződött sebekről is keringtek hírek. Így nagy valószínűséggel abba halt bele, ami ellen kitartóan küzdött.

Sok évvel később Joseph Lister-nek és Pasteur-nek köszönhetően kezdődött meg a fertőtlenítő kézmosás bevezetése, és elterjedése. Semmelweist áldozatos munkájáért az anyák megmentőjének nevezték. Ma, 2020-ban, amikor a rendszeres és helyes kézmosás ennyire előtérbe került, emlékezzünk meg nagyszerű magyar honfitársunkról, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a helyes kézmosás széleskörű elterjedésében.