Az utóbbi 10 évben úgy tűnik, hogy a szülők túl sokat foglalkoznak a gyermekeik olyan dolgaival is, ami a gyerek feladata lenne. Együtt készítik el a házi feladatot akkor is, ha a gyerek már kilencedik osztályba jár, előkészítik az iskolástáskájukat másnapra és elkísérik őket a délutáni foglalkozásokra is.
A gyerekeknek egyszerűen nincs gyerekkoruk, mert a szülők döntéseket hoznak helyettük, azt hangoztatva, hogy ők csak jót akarnak.
Sok esetben a szülők egymástól érdeklődik meg a gyerek házi feladatát és közben azon siránkoznak, hogy a gyerek nem önálló. Régen ez nem volt így, a szülők nem készítették elő a gyerek táskáját másnapra, nem kérdezték meg a másik szülőtől a másnapra feladott leckét és nem kísérték el a gyerekeket a délutáni foglalkozásokra, hanem a saját dolgukkal foglalkoztak és a gyerekek megtanulták az önállóságot.
Napjainkban a családok élete a gyerekek dolgai körül forog, az anya és az apa azzal foglalkozik, hogy mire van szüksége a gyereknek és már nincs idejük egymással foglalkozni. Ezek a szülők úgy gondolják, hogy a gyerekeik így lesznek boldogak.
Ezeknek a családoknak azt üzenjük: hagyjátok békén a gyerekeket, mert tönkreteszitek az életüket.
Sok szülő azzal magyarázza ezt a viselkedését, hogy azt szeretnék, hogy a gyermekeik egészségesen nőjenek fel, sikeresek és boldogak legyenek és tudjanak helyes döntéseket hozni. A szülők nem boldogok, ezért azt szeretnék, hogy legalább a gyermekeik legyenek azok. Boldognak lenni művészet és meg is kell azt tanulni. Mivel a gyerekek a szülőktől tanulják azt, hogyan viselkedjenek az életben, az ilyen szülő gyermeke mit tanul? Azt, hogyan legyen boldogtalan, ne legyen nyugodt. Ezt fogják megtanulni és nem azt, hogy boldogok legyenek.
Nem helyes a gyerekeket tanítani, mindenekelőtt magunkat tanítsuk! – angol közmondás.
Ha nem szeretnénk, hogy a gyermekeinknek is olyan legyen az élete mint a miénk, akkor itt az ideje a változtatásnak! Legyünk boldogok és akkor a gyermekeink is azok lesznek. Nincs arra szükség, hogy különböző délutáni foglalkozásokra járjon a gyerek. Ha merjük vállalni a felelősséget a tetteinkért és nem másokat hibáztatunk pl. a főnökünket, a párunkat, akkor a gyerekek is meg fogják tanulni, hogy önállóak és felelősségteljesek legyenek.
A szülők általában próbálják mindazt megadni a gyereknek, amit ők nem kaptak meg gyerekkorukban, ez sem helyes. Sok szülő elfelejti megkérdezni a gyerektől, hogy ő mit is szeretne.
Olyan szülők is vannak akik túl sűrűn kérdezik meg a gyerektől azt, hogy mit szeretne és sietve igyekeznek teljesíteni azt. Olyan ez mintha a szülőknek csak egyetlen egy dolga lenne az életben az, hogy mindig a gyerekek kéréseit teljesítsék. Nem élhetjük a gyerekeink életét és nem vigyázhatunk rájuk örökké azért, hogy ne kövessenek el hibát. Nekik is kell hibázniuk, de mi mindig próbáljuk ellenőrizni és figyelni őket. Akkor amikor nem hagyjuk, hogy a gyerek saját maga tapasztaljon, nem engedjük őt érvényesülni. Ezért van manapság olyan sok fiatal, aki nem tudja mit akar az élettől és nincs saját véleménye.
Kedves szülők fedezzétek fel, hogy mi az amitől boldogok lesztek, mert a gyerekeknek boldog szülőkre van szükségük!