Anyósom semmiben sem segít, a múltkor nagyon megbántott minket

Van egy fiatal anyósom Mária 45 éves, korán férjhez ment 20 évesen már anya volt. Az első fia Péter a férjem, a második pedig Endre, a férjem öccse.

Az anyósom házassága igazi szerelmi házasság volt. A férjem elmondása szerint nagyon boldog család voltak, anyósom miután befejezte az iskolát elvégzett egy könyvelői tanfolyamot, ezután pedig egy kisebb üzletben kezdődött a karriere.

Ma már főkönyvelő egy cégnél. Péter 10 éves korától apa nélkül nőtt fel, Mária egyedül nevelte a két fiát. Önállóságra tanította őket és azt is elmondta nekik, hogy amikor befejezik az iskolát már ne számítsanak rá. A két fiú lassan megszokta az önállóságot, Mária mindig figyelt arra, hogy a két fiú jótanuló legyen, mert azt akarta, hogy egyetemre járjanak.

A fiúk már az elején el kellett döntsék milyen szakra akarnak járni, milyen tevékenységet akarnak folytatni az egyetem elvégzése után. Eljött a nap amikor összeházasodtunk a férjemmel, mind a ketten egyetemisták voltunk, az anyósom fizette egy részét az esküvői kiadásoknak és kaptunk tőle egy nászutat amely egy hónapra szólt. Majd elköszönt és a következő szavakat mondta:

Kellemes utazást kívánok nektek, mától csak magatokra számítsatok, rám ne. Eltűnt az életünkből, néha felhív telefonon megkérdezi, hogy vagyunk és ennyi.

A férjem öccse még együtt lakik anyósommal, egyetemre jár, de Mária már nem segíti őt anyagilag, megmondta neki, hogy nem fog egy felnőtt férfit eltartani.

Született egy kislányunk, anyósom eljött meglátogatni minket, olyan ajándékot hozott ami szükséges a gyerek számára, pelenkát és drága pipere dolgokat majd megpuszilt minket és távozott. Az anyósomnak érdekes és változatos magánélete van, hétvégén biciklitúrákra megy és utazik.

Megkértük, hogy vigyázzon az unokájára, de ő azt mondta, hogy boldoguljunk egyedül. Pénzt kért tőle a férjem, mert másik autót akartunk venni és ehhez még kellett egy kisebb összeg. Ő erre is azt válaszolta, hogy boldoguljunk egyedül, mert ő is egyedül nevelte fel a két fiát, a nagyszülők segítsége és támogatása nélkül, biztosan nekünk is sikerülni fog.

Az anyósom ráadásul nagyon megbántott minket, nemrég azt mondta, ha szüksége van egy gyerekre, akkor férjhez megy és szül egy gyereket, mi pedig boldoguljunk egyedül, ahogyan tudunk. Ilyen az én anyósom.