Egy ismerősöm nemrég Finnországba költözött és beíratta a gyerekét első osztályba. A hölgy nagyon izgatott volt és felkészítette a gyereket erre a fontos eseményre, úgy ahogy a mi országunkban szokás.
Elmesélte ezt a szokatlan tapasztalatot. „Összegyűltünk az iskola előtt augusztus 14-én reggel 9 órakor. Az első sokk akkor ért amikor úgy gondoltam, hogy a többi gyerek abban a ruhába jött iskolába, amibe aludt. A fiamon volt egy ing, nyakkendő és a kezében fogott egy csokor virágot, úgy nézett ki mint egy színész. Rajtunk kívül senki sem hozott virágot a tanítóknak. Nem volt ünnepélyes hangulat, nem voltak lufik, nem énekeltek. A gyerekek igazgatója kilépett a gyerekek elé 1-4 osztály (mert a nagyobbak másik épületbe járnak), mondott néhány szót, felolvasta a gyerekek névsorát és elmondta a gyerekeknek, hogy ki melyik osztályba jár. Ennyi.
Minden külföldi gyerek ugyanabba az osztályba jár, svédek, hinduk, angolok, néhány gyerek Ukrajnából. A szülőknek annyit mondott, hogy minden rendben, a gyerekek csodálatosak. Egyetlen dolog ami érdekli a tanárokat az, hogy a szülők és a gyerekek töltenek-e elég időt együtt.
A harmadik sokk, az iskola ebédlője. Az iskola honlapján egy havi menü van kiírva, a gyerek kiválaszthatja azt az ételt amelyet szeretné. A menü olyan, hogy van külön étel diétázóknak, vegetáriánusoknak csak közölni kell ezt a dolgot. Az ebédlőben a gyerekek ugyanúgy mint az osztályteremben szabadok, oda ülnek ahová akarnak.
Milyen az élet az iskolában
– Az iskola nincs bekerítve és nincs biztonsági őr sem. Az iskolák nagy részében automatikusan működik a bejáratiajtó, az épületbe csak egy program alapján lehet belépni.
– A gyerekeknek nem kötelező a padban ülni, leülhetnek a szőnyegre is. Egyes iskolákban van kanapé és kényelmes fotel. A főépületben van szőnyeg is.
– Az iskolai egyenruha nem létezik, a gyerekek akár pizsamában is mehetnek iskolába. A cipő viszont kötelező, de a gyerekek többsége mégis zokniban rohangál.
Amikor meleg van a tanítás a szabad levegőn történik, az iskola mellett, a fűben vagy az amfiteátrum formájú padokban. A szünetben az alsó osztályos gyerekeknek kötelező 10 percet sétálni.
A gyerekek nagyon ritkán kapnak házi feladatot, mert otthon pihenniük kell. A gyerekek nem kell a szüleikkel elkészítsék a házi feladatot, a tanárok azt javasolják, hogy inkább kiránduljon a család vagy sétáljanak az erdőben vagy menjenek úszni.
A gyerekeket nem hívják ki a tanárok az osztály elé felelni. A tanár elmagyarázza a leckét és segít a gyerekeknek a feladatok megoldásában. Ugyanígy foglalkozik a gyerekekkel az iskola asszisztense is (Finnországban létezik ilyen beosztású személy).
A füzetbe írhatnak a gyerekek ceruzával, majd kitörölhetik amit írtak. A tanár is ellenőrizheti a leckét úgy, hogy ceruzával javít.”
