Nem számít, hány éves a gyereked 5, 25 vagy 40, az anya küldetése nem változik, ő akkor is megérti a gyerek érzelmeit, elűzi a félelmeit és biztonságot nyújt.
Senki sem adhatja meg ezeket a dolgokat egy gyereknek, csak egy anya. Amikor egy gyerek nem kap elegendő anyai támogatást, akkor egyedül próbálja megoldani a dolgait. Mivel nem tudja, hogyan kell mindezt helyesen csinálni, nehezen birkózik meg a feladatokkal.
Most azt kérdezhetitek, hogy mi köze van egyik dolognak a másikhoz? A magyarázat egyértelmű, az az ember aki elegendő támogatást kapott a szüleitől gyerekkorában azt nem győzi le semmi, úgymond megrázza magát és megy tovább. Ellenáll azoknak az akadályoknak amelyeket az élet elébe gördít. A bánatot, rossz hangulatot pedig nem a sors okozza, hanem ez egy kiáltás segítség után és a kiegyensúlyozottság keresése.
Ha anya vagy, akkor vigyázz a belső békédre, hogy a gyerek elmondhassa neked az érzelmeit, és te ne ijedj meg ezektől, ne becsüld alá, ne akard őt megállítani, ne akarj kibújni a probléma megoldása alól és ne a gyereken töltsd kii a bosszúdat, ha neked problémád van.
Az anyák ne mondják ki mit gondolnak, éreznek?
De igen, beszélhetnek az érzelmeikről, de csak azokról amelyek az adott helyzettel kapcsolatosak. ” Megijedtél a zajtól? Én is megijedtem, de már megnyugodtam. Gyere megölellek. Ma miután kijövünk az óvodából nem megyünk játszótérre, mert fáradt vagyok, pihenni akarok egy kicsit. Vacsora után olvasok neked vagy játszunk valamit.”
Kettőtök közül te vagy a felnőtt, te kell tudd kezelni a gyerek érzelmeit és nem fordítva. A gyerek kicsi, ő nem foglalkozhat a te érzelmeiddel. Vigyázz magadra és legyen felelősségtudatod, ha anya vagy!
