Gyárak nélkül ma elképzelhetetlen gazdaságunk, ezek a hatalmas üzemek azonban óriási terhet rónak a környezetünkre. A KSH Környezeti helyzetképe szerint 2019-ben hazánkban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 72%-a nem a háztartásokhoz, hanem a nemzetgazdasági ágazatokhoz – például energiaellátás, feldolgozóipar – volt köthető. Ugyanakkor a környezetvédelmi szabályok betartásával, a technológiai újítások bevezetésével ezek működése is sokkal környezetkímélőbbé tehető. Mutatunk néhány példát!
Energiahatékony működés
Egy termelési üzem akkor tud energiahatékonyan működni, ha a gyártást a lehető legkevesebb energia felhasználásával, a legkisebb környezeti ártalommal végzi. Ennek egyik eszköze, ha energiatakarékos gépekkel és berendezésekkel dolgozik. Ilyen például az olajmentes kompresszor, amely az olajos kompresszorral szemben a hűtéshez és a kenéshez sem használ olajat – épp azért hívják száraz kompresszornak is, mert a sűrítőtér ilyen módon tiszta marad. Az olajtól mentes, tisztább sűrített levegő környezetkímélőbb, és a könnyebb karbantartás miatt költséghatékonyabb megoldás is.
Szintén a zöldebb működést segítik a hatékonyabb energiagazdálkodási rendszerek. A mesterséges intellingencia (MI) fejlődésével számtalan üzem tért át ezek használatára, az adatvezérelt energiagazdálkodás ugyanis segít, hogy a gyárak pont annyi áramot és energiát használjanak, amennyire szükségük van.
Hulladékcsökkentés és újrahasznosítás
A KSH adatai szerint az Európai Unió területén éves szinten 2,4 milliárd tonna hulladék keletkezik – ennek nagy részéért pedig nem a háztartások, hanem elsősorban az ipar a felelős. Épp ezért kulcsfontosságú, hogy a gyárak minél környezetkímélőbben, a lehető legkevesebb hulladékot kibocsátva működjenek, arra törekedve, hogy sikerüljön elérni a zero waste-et.
Ehhez nemcsak hatékonyabb működésre van szükségük, hanem olyan zöld átállást segítő eljárások bevezetésére, mint például újrahasznosítási programok. Több országban, például Japánban, előfordul, hogy a gyárakban keletkező nyers szemetet komposztálják, és egyre elterjedtebbé válik az ipari hulladékok szelektálása, újrafelhasználása is.
Zöld megoldások bevezetése
Magyarország az Európai Uniós klímarendelethez igazodva vállalta, hogy 2050-re eléri a karbonsemlegességet, azaz nettó nullára csökkenti a károsanyag-kibocsátását. Ehhez elengedhetetlen a modern technikák és zöld átállást segítő megoldások alkalmazása. Ma már egyre több termelőegység működik megújuló energiaforrásokra – jellemzően napenergiára – támaszkodva, de van már példa a szél-, víz- vagy geotermikus energiát felhasználó üzemekre is. Szintén egyre inkább előtérbe kerül a lehető legtisztább ipari termelés kérdése, melyet az olyan eszközök is elősegíthetik, mint az olajmentes kompresszorok.
Hasonlóan fontos a fenntartható ellátási láncok kialakítása. Ezek lényege, hogy a nyersanyagok beszerzésétől az üzem működésén át a szállításig és a logisztikáig az egész rendszer könnyen átlátható és környezetbarát módon működjön. Ebben segíthetnek az egyre fejlettebb digitalizációs megoldások és az MI-vezérelte eszközök.
A vízfelhasználás optimalizálása
A FAO adatai szerint a világon több mint 2 milliárd ember él olyan országban, ahol a vízhiány komoly problémákat okoz. Ezért is fontos, hogy az ipari termelés során minél kevesebb értékes, tiszta vizet használjanak, és ne szennyezzék be környezetüket, az ott található tavakat, folyókat, tengereket.
Ennek egyik módja a szürkevíz felhasználása. Azokat a vizeket hívjuk így, melyek nem alkalmasak emberi fogyasztásra, de nincs is bennük emberi ürülék vagy más, jelentős szennyeződés (azaz nem is feketevíz). Ehhez hasonlóan az ipari víz, azazatisztítás, felületkezelés, hűtés vagy megmunkálás során használt folyadék újrahasznosításában és felhasználásában is rengeteg potenciál rejlik.
A szénlábnyom csökkentése
A legnagyobb gyárak számítanak a legnagyobb szén-dioxid kibocsátónak, így nekik kell a legtöbbet tenniük a szénlábnyom csökkentéséért is. Ehhez nemcsak hatékonyabb, környezetkímélőbb gépekre és berendezésekre van szükségük, hanem arra is, hogy a gyártás során keletkező károsanyagot a lehető leginkább lecsökkentsék.
Dolgozói tudatosság
Egy termelési üzem fontos szerepet játszik a szemléletformálásban is – ez viszont csak akkor hatékony, ha a gyár maga is törekszik a minél zöldebb működésre. A munkatársak képzésével, környezetbarát programok implemetálásával ezek a cégek sokat tehetnek azért, hogy a környezetbarát gondolkodás minél szélesebb körben elterjedjen.
Hatékony munkaszervezés
Minél hatékonyabban működik egy gyár, annál kevesebb terhet ró környezetére. Ha nem kell felesleges anyagmozgatást végezni, ha a lehető legkevesebb hulladék termelődik, és ha kizárólag a kellő helyen és mértékben használ fel energiát, máris sokat tett a természetért. Ez a céljuk a különböző lean módszereknek és eszközöknek. Ugyancsak rengeteg pénz és energia megtakarítható azzal, ha a gyártásban csak a valóban szükséges számú gép és ember vesz részt.
Egy Földünk van, amelynek védelméért kötelesek vagyunk mindent megtenni. Mivel a különböző gyárak és üzemek róják a legnagyobb terhet környezetünkre, nekik kell élen járniuk abban is, hogy a zöld, környezet- és energiabarát gondolkodás minél szélesebb körben elterjedjen.
