Vacsora közben tanultam meg életem legszebb leckéjét a szeretettről

Égett pirítós kenyeret tett az anyu az asztalra. Így reagált az apu a vacsorára! … 

Gyerekkoromban mindig szent volt a vacsoraidő; édesanyám nagyon szeretet főzni nekünk. Édesanyám egy közeli kórházban ügyelt, mert nővér volt. Egyik vasárnap este késett a vacsora, mert gondjai voltak aznap a munkahelyén. Mi azért megvártuk őt. Mikor hazaért, eperlekvárt és pirítóst tett az asztalra. Nagyon égett pirítóst … 

Az égett kenyereket látva a tányéron, vártam, hogy valaki mondjon valamit. Édesapám csak mosolygott és nekilátott enni, miközben megkérdezte tőlem, milyen volt a napom a játszótéren. 

Már nem emlékszem tisztán mit válaszoltam, de az élesen megmaradt bennem, ahogy édesanyám bocsánatot kért az égett kenyérért és a nem túl elegáns vacsoráért. Amit pedig apám mondott erre, sosem felejtem el: 
– “Viccelsz drágám? Imádom a ropogósabb kenyeret!” 

Vacsora után jó éjt akartam kívánni szüleimnek, édesanyám még mindig a konyhában volt, édesapám pedig már a hálószobájukban. Kihasználtam az alkalmat és megkérdeztem tőle, hogy tényleg annyira szereti az égett kenyeret? 

Az õlébe vett és azt mondta: 
– “Édesanyádnak ma nagyon nehéz napja volt és elfáradt. Egy kis égett pirítósba még nem halt bele senki, de a csúnya szavakba viszont igen!” 

Az élet tele van tökéletlenségekkel és az emberek sem tökéletesek. Amit megtanultam az az, hogy ki kell állnod a partnered mellett, amikor nehéz időkön megy keresztül, támogatnod és segítened kell őt. Szeresd azt aki melletted van, jóban és rosszban; egy igazi kapcsolat boldogságot, kompromisszumot és szeretetet jelent.

Forrás: Facebook ismeretlen


Népszerűsíteni akarom a honlapomat, ezért élek a lehetőséggel és új cikket publikálok itt!