Egyszer egy fiatalember elment egy idős szerzeteshez gyónni és tanácsot kérni tőle, elmondta, hogy ő elég rossz ember. Szeretne megváltozni, de nem tud. Amikor ideges akkor csúnyán beszél, de hisz abban, hogy segítséggel meg tud változni.
– Ugye meg tudsz változtatni? – kérdezte a fiatalember az idős szerzetestől.
– Nem, válaszolta az öreg, de megkérlek gyere velem.
Az idős szerzetes elvitte a fiatalembert egy erdőbe, majd így szólt:
– Látod ezt a növényt, tudod mi ez?
– Igen, válaszolta a fiatalember, ez egy aprócska fa.
– Húzd ki a földből, mondta a szerzetes.
A fiatalember kihúzta a földből azonnal, majd továbbmentek az erdőben.
A szerzetes kis idő múlva megállt egy kisebb fenyő mellett, majd ismét szólt a fiatalembernek, hogy húzza ki azt is a földből.
A fiatalember kínlódott egy keveset, de a végén sikerült kihúznia a fenyőt a földből.
A szerzetes ez után egy nagyobb fenyőre mutatott, majd szólt a fiatalembernek, hogy húzza ki azt is. Ez egy elég nagy fa, mondta a fiatalember nem tudom egyedül kihúzni.
– Menj és hívj valakit, hogy segítsen mondta a szerzetes.
A fiatalember elment, majd visszatért két fiúval akik segítettek neki kihúzni a fát, a földből. Elég sokat kínlódtak, de a végén sikerült nekik.
Most pedig húzzátok ki azt a magas fenyőt a földből, mondta a szerzetes.
– Ezt képtelenség kihúzni mondta a fiatalember, ez egy nagy és öreg fa. Soha nem fogjuk tudni kihúzni olyan erős gyökerei vannak.
– Most már érted fiam? kérdezte a szerzetes. A lelkedben felgyűlt rossz dolgok is pontosan ilyenek, mint a fák. Bármilyen rossz dolog kicsinek tűnik az elején a lelkedben, de idővel gyökeret ereszt és ahogy telnek a napok, nőni kezd és egyre jobban rombolja a lelked.
Ameddig kicsi addig le tudod győzni egyedül is, de vigyázz ne vésődjön bele mélyen a rossz dolog a lelkedbe, mert akkor már nem tudod legyőzni. Mindig takaríts a lelkedben és az életedben mert, ha ezt elmulasztod akkor később már sokkal nehezebb lesz, vagy talán lesz.