Az ENSZ tudósai szerint akár egymillió növény és állatfaj halhat ki az emberi tevékenység okozta környezetpusztítás miatt. A teljes jelentést Párizsban hozza majd nyilvánosságra a szervezet. AZ ENSZ úgynevezett globális értékelési indexe részletezi a biológiai sokféleség csökkenését, és annak negatív hatásait az emberekre nézve – a szakértők szerint a folyamat összefügg a klímaváltozással.
A jelentés kiemeli: Gyors, globális gazdasági és politikai lépések nélkül bolygónkat ökológiai katasztrófa fogja sújtani
At 1pm (CET) on Monday 6 May, the key findings of the @IPBES #GlobalAssessment – the definitive global synthesis of the state of #biodiversity, ecosystems and #nature's contributions to people – will be launched via live webcast.
— IPBES (@IPBES) May 3, 2019
📹: Watch here: https://t.co/bONK3WLXYx #IPBES7 pic.twitter.com/0Frfph9Ec1
A közel kétezer oldalas jelentés három évig készült. Leszögezi, hogy nem egy ismeretlen eredetű probléma okozza a bajt, a mai vészhelyzet döntően az emberi tevékenység számlájára írható. A tömeges erdőírtások, a vizek szennyezése, és a károsanyag kibocsátás megrongálták a Föld levegő-megújítási képességét, a termőföldeket, és az ivóvízkészleteket is.
„A fajok, az ökoszisztémák, és a genetikai sokféleség elvesztése már most globális és generációs fenyegetést jelent az emberi életminőségre” – mondta Sir Robert Watson, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) elnöke. A Watson által vezetett platform szerint az elkövetkező évtizedek kulcsfontosságúak lesznek, a probléma csak nemzetközi összefogással, és tudományosan megalapozott döntésekkel orvosolható.
„Azt mondanám a jelenlegi helyzetre, hogy „Fiúk, bajban vagyunk”, de még megoldhatjuk a problémát” – mondta Watson a BBC-nek.
A jelentés megállapításainak következtében máris több száz aktivista írta alá a WWF kezdeményezésére azt a nyílt levelet, amely azonnali politikai fellépésre szólítja fel az országok vezetőit. „Még mindig van időnk, hogy megvédjük azt, ami megmaradt, és hogy elkezdjük a természet helyreállítását” – olvasható a levélben.
Ehhez azonban radikális változtatásokra van szükség, beleértve az energiahasználatot, az ételek előállítását, és a hulladékkezelést is. Ahhoz viszont, hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, határozott fellépésre van szükség a világ vezetőitől. Az erdőirtás például már nem csak egzotikus állatokat veszélyeztet, hanem olyan fajokat is, mint a méhek, vagy a sündisznók.
