Joeo Pereira de Souza egy nyugdíjas brazil férfi, aki ideje nagy részét halászattal tölti. A most 71 éves férfi nyolc évvel ezelőtt talált rá a parton egy nagyon rossz állapotban lévő pingvinre, akit később Dindimnek nevezett el. Úgy tűnt, hogy az állat nem éli túl a vele történteket (testét olaj borította), azonban a halásznak sikerült megmentenie Dindimet, aki megerősödött, és a több hónapon át tartó gondoskodásnak köszönhetően teljesen visszanyerte egészségét. Közel egy év lábadozás után végül útra kelt természetes élőhelye felé.
Souza azt gondolta, többé nem látja majd védencét, de legnagyobb meglepetésére a pingvin egy év után visszatért hozzá, és azóta is minden évben meglátogatja egykori megmentőjét.
Olykor heteket is együtt töltenek, mire Dindim ismét útnak indul. Ez nem csak azért hatalmas szó, mert nem jellemző az ilyen szoros kötődés kialakulása az emberek és a pingvinek között, hanem azért is, mert 1-1 ilyen látogatás csaknem 8000 kilométeres utat (!) jelent Dindim számára.
A férfi így nyilatkozott a különös barátságról:
„Mikor útra kelt, mindenki azt mondta, többé nem látom viszont. Azonban minden évben eljön, és meglátogat. Annyira a szívemhez nőtt, hogy családtagnak tekintem. Azt hiszem, ő is szeret engem, különben nem térne vissza hozzám. Rajtam kívül más ember hozzá sem érhet! Páran megpróbáltak hozzányúlni, de őket azonnal megcsipkedte. Nekem viszont az ölembe ül, hagyja, hogy lemossam, megetethetem szardíniával, és még fel is emelhetem!” – mondta a büszke halász.
„Pályafutásom során nem láttam még ehhez hasonlót sem. A legvalószínűbb magyarázat az lehet, hogy a pingvin úgy gondolja, hogy De Souza is pingvin, ezért családtagnak hiszi.” – nyilatkozta megdöbbenve a különös barátságot dokumentáló biológiaprofesszor, Joao Paulo Krajewski.
Úgy tűnik tehát, hogy igaz barátság ember és pingvin között is kialakulhat!
