A környezetvédelmi témák kapcsán gyakran halljuk azt a kifejezést, hogy hosszú, illetve rövid ellátási lánc. A nagyobb hangsúly természetesen az utóbbin van, és erre kellene törekednünk. De mit is jelentenek ezek a fogalmak valójában?
Magát az ellátási lánc szót a Hold lexikon weboldala így definiálja: “egymással vertikálisan és horizontálisan összekapcsolódó vállalatokból áll, amelyek célja egy adott fogyasztói igény kielégítése. A vállalatok különböző funkciókat látnak el, lehetnek gyártók, eladók, raktárak, szállító cégek, elosztó központok és kiskereskedők.”
Három fontos funkciója a beszerzés, a termelés ellátása és a disztribúció. Ezek közé pedig beékelődnek még egyéb funkciók, például a termékfejlesztés, a marketing tevékenységek, az elosztás, a pénzügyek és az ügyfélszolgálati teendők ellátása. “A feladatok ellátására létrejött ellátási lánc szereplői lehetnek különböző, egymással partneri vagy szerződéses kapcsolatban álló önálló vállalatok, viszont az is elképzelhető, hogy ezek a vállalatok szorosabb, tulajdonjogi kapcsolatba kerüljenek, és a feladatokat vállalati integráción keresztül lássák el.”
A rövid ellátási láncnak az a lényege, hogy a termelő közvetlen árulja a termékeit, vagy maximum egy közvetítő segítségével értékesíti az áruit. Többnyire egy-egy jellemző helyen találkoznak, mint a piac vagy egy meghatározott beszállítási hely. Erre egy tökéletes példa a különböző kosár-, vagy bevásárlóközösségek.
Ezek a csoportok többnyire önkéntes alapon szerveződnek. Céljuk, hogy “összegyűjtsék” a helyi termelőket és közvetlen kapcsolat alakuljon ki a végfelhasználók irányában. Nem utolsó szempont, hogy a pénzáramlás az adott területen belül marad, ami által lehetőség adódik a gazdáknak arra, hogy fejlesztéseket tudjanak véghez vinni.
További előnye a rövid ellátási láncnak a helyi gazdákkal történő kapcsolatok kiépítése. Ezáltal jobban megismerjük, hogy az adott termény hogyan készül, milyen technológiát használ hozzá a termesztő… stb.
Szerencsére egyre több megyében fellelhetőek ezek a közösségek. Érdemes az interneten tájékozódni, hogy lakóhelyünk környékén van-e hasonló kezdeményezés.
A rövid ellátási lánc hátránya, hogy többnyire csak szezonális termékeket tudunk beszerezni, és ezek alapján kell kialakítanunk a főzési szokásainkat. A termelést is általában kisebb családi gazdaságok alakítják, ezért általában nem rendelkeznek hatalmas termőföldekkel. Ebből következik, hogy a megtermelt áru mennyisége korlátozottabb.
Logikusan ennek ellentéte a másik típus: a hosszú ellátási lánc. Értelemszerűen itt egy adott terméknek jóval hosszabb utat kell bejárnia (kevésbé szerencsés esetben kontinenseket) mire eljut a boltokba, ahol lehetőségünk van beszerezni őket. A hosszú utazást a zöldségek és a gyümölcsök kevésbé kedvelik, hajlamosabbak arra, hogy előbb romlásnak induljanak. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljék, különböző tartósítószereket alkalmaznak, hogy minél tovább jó minőségű maradjon a termék; vagy akár félig éretlen állapotában aratják le, hogy később az út folyamán érjen be. Előnye, hogy nincs akkora mértékben a szezonális éghajlatokhoz kötve, és lehetőségünk adódik más-más kontinensek zöldségeiből és gyümölcseiből szélesíteni a konyha kultúránkat.
A közösségi média felületein érdekes diskurzusokat láthatunk a témával kapcsolatban. Leggyakoribb érvelésnek szokták felhozni az anyagi költségét a különböző termékeknek.
Például az Aldi egyaránt forgalmaz Magyarországon és külföldön termesztett zöldségeket, gyümölcsöket. Akinek ez fontos, nézze meg a címkéket. Aki kisebb lábnyomot szeretne maga után hagyni, csökkentse Magyarországon az avokádó, a banán és egyéb, itthon nem termesztett növények termését vásárolni.
A heti katalógusokban felfedezhetjük a héten akciós termékeket, és a sokszínű kínálatot. A nagyobb vállalatoknál újabban megfigyelhetjük, hogy egy bizonyos szinten elősegítik a tájékoztatást, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk meg. Számos terméknél kötelesek feltüntetni a származási országot, vagy a kontinenst, ahonnan érkezik az áru. Lehet, hogy ez is csak egy újabb marketingfogás annak érdekében, hogy minél több pénzt hagyjunk ott ezekben a boltokban? Ezt mindenkinek a saját ítélőképességére bízzuk.
