Otthon voltam amikor egyszer csak megcsörrent a telefon, felvettem egy fiatal lány volt, a hangja után ítélve. A fiammal akart beszélni, de a fiam nem volt otthon.
A lány azt üzente a fiamnak, hogy ne felejtse el holnap el vinni a szükséges dokumentumokat a szülészetre, majd letette a telefont. Hirtelen nem értettem miről van szó, de gondoltam majd, ha hazaér a fiam megkérdezem tőle.
Néhány óra múlva hazaért a fiam, beszéltem vele. Bevallotta, hogy volt egy rövid kalandja Ildivel, aki várandós lett. A lány nem kért tőle semmit, eldöntötte, hogy neki kell ez a gyerek. A férjemmel megpróbáltuk kideríteni, hogy kik a lány szülei. Kiderült, hogy a szülei el vannak válva, a lány pedig nincs jó viszonyba velük.
Ildi a nagymamája lakásában lakott, a gyerekkel. Rögtön azt gondoltam, hogy valami nincs rendben, biztosan el akarja szédíteni a fiamat. Aztán nem beszéltünk többet erről a dologról, éltük tovább az életünket úgy mintha Ildi és a gyerek nem is létezne.
A fiam egyik nap arra kért minket, hogy adjuk oda a régi tévét Ildinek, mert az övé elromlott és nincs lehetősége arra, hogy másikat vásároljon. A fiam fogta a tévét és elment, mi pedig a férjemmel azon gondolkodtunk, hogyan is csináljuk tovább.
Elhatároztuk, hogy meglátogatjuk Ildit, nagyon izgatottak voltunk. Felhívtuk telefonon, nagyon meglepődött, de utána azt mondta, hogy vár minket menjünk nyugodtan. Megkérdeztük tőle, hogy mire van szüksége, mire ő azt válaszolta, hogy nincs szüksége semmire, esetleg pelenkára. Vásároltunk pelenkát és bébiételt, nagyon izgultunk mert nem tudtuk, hogy valójában milyen is ez a lány.
Ildi kedvesen fogadott bennünket, a gyerek aludt, de mondta, hogy nemsokára felébred. Ameddig a gyerek aludt addig beszélgettünk egy kicsit. Elmondta, hogy egyedül él, kozmetikai tanfolyamra járt, sikerült dolgoznia is egy keveset, de azután terhes lett. A spórolt pénzéből vette a babakocsit, egy szomszédtól kapta a kiságyat, a nagymamája pedig nekiadta a lakást, így nem kell albérletet fizetnie.
Ildi várta már, hogy ismét dolgozzon, a gyerek pedig óvodába menjen. Bevallom őszintén nekem nagyon tetszett ez a lány, már első látásra. Ildi nem hibáztatta a fiamat semmiért, ő meg akarta szülni ezt a gyereket és nem kért semmit a fiamtól.
A gyerek közben felébredt, nagyon édes volt, hasonlított a fiamra. Mondtam Ildinek, hogy azokat a dolgokat amiket hoztunk be kell tenni a hűtőbe.
– Nem, nincs most hűtőm – mondta Ildi, kitesszük az ablakba, ott hideg van. Amikor a férjemmel eljöttünk tőle már tudtuk, hogy mit fogunk csinálni. Elmegyünk és veszünk egy hűtőt Ildinek. Azt nem tudjuk, hogyan lesz tovább, de azt igen, hogy nagyon megszerettük ezt a gyereket, hiszen ő a mi unokánk.
