Vigyázz mit gondolsz, mert valóra válhat

Azt mondják, hogy valahol távol a földön élt egy ember, aki egész életében Istenhez imádkozott, hogy váltsa valóra egy kérését. Már több tíz éve imádkozott, napi 12 órát (volt, hogy többet is), mindig ugyanazt kérte. A kérése az volt, hogy a Jóisten vigye a mennyekbe, még élete folyamán a testével együtt. Azt nem tudni, miért, de több mint 40 éve erre vágyott az ember.

Abban az időben a Jóisten évente testet öltött, hogy az emberek között járhasson. Magával vitte Szent Pétert is és egy napon át járták a világot. Megtapasztalták ők is azokat a dolgokat, amiket csak az emberek tapasztalhatnak. Az útjuk közben találkoztak azzal az emberrel akinek oly erős vágya volt, hogy még élete folyamán a mennybe jusson testestől. Nagyon egyszerű ember volt. Akkor éppen az útszélén imádkozott, egy fa árnyékában. Egy tarisznya volt mellette, amiben az ennivalója volt. A Jóisten emberi testben volt, így érezte, hogy dobog a szíve és nem tudott ellenállni a könyörgésének.

Szent Péter felé fordult és azt mondta: Nézd Péter. Nem szoktam megadni az embereknek azt amit kérnek. Tudod jól. Mindig olyan lehetőségeket kínáltam és fogok kínálni, amelyeken keresztül az emberek felfedezhetik azt amit kérnek. Ha valaki bátorságot, erőt, egészséget kér olyan lehetőségeket biztosítok, hogy megtapasztalhassák, hogy van erejük, bátorságuk és egészségük. Ezt tettem mindig és ezt is fogom. Ma teszek egy próbát és megadom az embernek azt amit olyan régóta kér. ”

A Jóisten közelebb ment az emberhez és megérintette finoman. Az ember annyira belefeledkezett az imádságba, hogy észre sem vette, hogy valaki megérintette. Az érintéssel azonban teljesült a könyörgése és megkapta azt amiért évtizedek óta imádkozik. Amíg imádkozott a mennyországba került. Több órán keresztül imádkozott, majd kinyitotta a szemeit.

Semmi sem jövendölte, hogy mi is történt. A környezet ugyan az volt. A tarisznyája mellette volt. Nem is vette észre, hogy a vágya, amiért évtizedek óta imádkozik, teljesült. A mennyország pont olyan volt mint a föld, az embernek pedig nem szóltak, hogy a kívánsága teljesült.

A tarisznyájába nézett, de nem volt már benne mit egyen. Nem ez volt az első eset, hogy ez történt. Amúgy sem evett túl sokat. Arra gondolt egy pillanatra, hogy milyen szívesen megenne egy friss pitét, amit akkor vesznek ki a sütőből. Vágyott arra a finom illatra. Még be sem fejezte a sóvárgást, mikor egy szép hölgy megjelent. A hölgy kezében egy tálca volt. Amikor a tálca fedelét felemelte, ott is volt a pite, amit az ember kívánt.

Nagyon éhes volt, így megette a pitét anélkül, hogy megkérdezte volna, ki az a hölgy és mit keres ott. A realitás az volt, hogy ő a mennyben van és amit kíván az egy szempillantás alatt valóra válik.

Miután megette a pitét, úgy érezte elfáradt, mivel egész nap imádkozott és arra gondolt milyen jó lenne egy kényelmes ágyban aludni. Az imádságnak szentelte az életét, ott aludt ahol álmos lett, azonban most valamiért arra gondolt, hogy milyen jó lenne egy valódi ágyban szunyókálni. Puha matrac, meleg paplan, finom párna.

A gondolkodást még be sem fejezte, amikor megjelent mellette egy hölgy, aki talán még szebb is volt mint az előző. Tapsolt egyet és az ember mellett megjelent az ágy, amire úgy vágyott.

Az ember nagyon álmos volt, ezért nem kérdezte, hogy mi ez az egész, lefeküdt az ágyba és már álomba is szenderült.

Szent Péter figyelte mi történik és odaszaladt a Jóistenhez, azt mondta neki: „Uram, emlékszel az emberre, akinek az volt a kívánsága, hogy a mennybe kerüljön és Te megadtad neki tegnap?”

Jóisten: „Igen, emlékszem.”

Szent Péter: ” Még nem vette észre, hogy valóra vált a kérése. Nem látom ezt jónak. Az lenne a javaslatom, hogy küldjük vissza a földre. A mennyben nincs késedelem aközt amit gondolunk és aközt ami megtörténik. Az ember akit idehoztál testestül, úgy gondolkodik ahogy a földön, de minden amire gondol realitássá válik. Előfordulhat, hogy nemsokára lesz egy gondolata, ami árthat neki.”

Jóisten: ” Péter, a törvény ott érvényes és ezt még én sem tudom megváltoztatni. Ez a törvény azt jelenti, hogy a gondolatok valóra válnak. A földön van egy kis késedelem a gondolatok és a teljesülésük között. A mennyben ez a késedelem nem létezik. A törvény nem jó, vagy rossz. Ez a törvény létezik és mindig is létezni fog. Ezért az ember kívánsága szerint használhatja. Mondtad, hogy már ki is próbálta, azt kívánta, hogy legyen mit ennie és legyen egy ágy ahol aludhat. Ha ezt akarta megtapasztalni, hagyjuk, hogy tapasztalja meg.”

A beszélgetés a Jóisten és Szent Péter között itt be is fejeződött. Az éjjel eltelt és ahogy reggel lett, az ember felébredt. Kipihenten, azt kérdezte, mit jelent mindez.

Az este nagyon fáradt volt ahhoz, hogy feltegye a kérdéseit. Most azonban mindenféle gondolatok járnak a fejében. Először arra gondolt, hogy itt valami nem tiszta. Most reggel fogta csak fel, hogy éhes volt és hirtelen elékerült az étel amit szeretett volna. Amikor arra gondolt, hogy álmos már meg is jelent mellette egy ágy. Az emberi gondolkodásával nem tudta megérteni, hogy mi is történik. Nem is gondolta, hogy a kívánsága valóság lett. Megrémült és azt mondta: „Biztosan valamilyen rossz szellemek, akik el akarnak téríteni az imádkozástól.”

Most viszont minden amire gondolt, rögtön valósággá vált. Körülvették a szellemek, akik nagyon rémisztőek voltak.

Meglátván őket még inkább eluralkodott rajta a félelem és azt mondta: „Nézd milyen csúnyák, biztosan meg fognak enni.”

Ahogyan a pitét és a puha ágyat is megkapta azonnal, úgy a szellemek is rögtön megették és ő eltűnt örökre.

***

A tanulsága, amit már a címben is olvashattál, vigyázz mit kívánsz, mert az valóra válik. Az ember más ételekre is gondolhatott volna és azok meg is jelentek volna előtte, gondolhatott volna palotákra, boldogságra, gazdagságra és minden azonnal valóság is lehetett volna.

Mégis azt választotta, hogy szellemekre gondoljon, amelyek megeszik és meg is ették.

A világban, amelyben élsz most még örülhetsz a gondolatok és a materializálódás közötti távolságnak. Ha nem lenne az az időeltolódás, amíg a gondolatok valóra válnak, vajon milyen lenne az életed? Hogy néz ki az élet, amit minden nap építesz a gondolataid lévén?

Ezek azok a kérdések, amelyekre megkérlek, hogy válaszolj. Azt még hozzáfűzném: „Urald a gondolataidat és építs olyan életet, amilyenre tényleg vágysz és amilyet megérdemelsz.”