Napjainkban eléggé elterjedt az a vélemény, hogy a mi szüleink „rosszul” neveltek minket, mert mi tele vagyunk „komplexusokkal és boldogtalanok vagyunk” azért mert nem ösztönöztek minket. A pszichológusok azt javasolják a szülőknek, hogy a lehető legkevesebbszer korlátozzák a gyermekeiket, de az élet mégis mást igazol.
A szociológiai kutatások azt igazolják, hogy azoknak a szülőknek a gyerekei, akiket szigorúan nevelnek sikeresebbek lesznek az életben.
Szigorú nevelés
Szögezzük le már az elején, hogy a szigorúságnak semmi köze nincs a fizikai erőszakhoz, egyszerűen csak határokat szabunk a gyereknek és nem hagyunk mindent rá.
Készítettek egy tanulmányt, amely 6 évig tartott és 15.000 gyerek vett részt benne, akik 13 – 14 évesek voltak. A tanulmány azt bizonyította, hogy azok a gyerekek, akik szigorú neveltetésben részesültek, kitartóbbak és magabiztosabbak lettek.
Azok a gyerekek ahol a szülők rendíthetetlenek voltak a nevelés szempontjából, bejutottak az egyetemre és sikerült jó munkahelyet találniuk. A lányok döntő többsége pedig nem lett leányanya, mert eszükbe sem jutott idő előtt fiúzni. Ugyanez érvénes a fiúkra, ők sem lettek csellengők, nem csak a bulikon járt az eszük.
A szülő erkölcsei és elvei hatással vannak a gyerekre. Ez a későbbiekben is hatással lesz a döntéseire, véleményére. Ha jobban megfigyeljük a körülöttünk lévő emberek életét, akkor rájövünk, hogy ez a tanulmány rávilágít az igazságra.
Induljunk ki a tapasztaltainkból, sokunknak megtiltották kamaszkorunkban a szüleink, hogy ezzel a lánnyal – fiúval találkozzunk. Kamaszként nem értettünk ezzel egyet, talán titokban találkoztunk is a kiszemelt lánnyal – fiúval, de később rájöttünk, hogy a szüleinknek lett igaza. A szülők nem rosszindulatból tiltottak minket valakitől, hanem tudták, hogy az adott személy rossz hatással van ránk. Felnőttkorban, ha visszatekintünk ezekre az emlékekre, már tudjuk, hogy igazuk volt, mert látjuk, hogy az adott személy nem az az ember, akire nekünk szükségünk lett volna. A szüleink megpróbáltak minket megvédeni a negatív hatásoktól és a helytelen viselkedéstől, amiért utólag hálásak lehetünk. Érdemes követnünk a példájukat!
Ha kell, tiltsuk el a gyermekünket azoktól, akik rossz hatással vannak rá. Ma is rengeteg bulizó fiatal van, akik nem hallgatnak a szüleikre, ők a mi gyerekeinkre sincsenek jó hatással.
Ha abban is megnyilvánult a szülők szigorúsága, hogy nem engedtek 13 – 16 éves korunkban klubokba járni, akkor mára biztosan egy értelmes ember lett belőlünk, rendes emberhez mentünk feleségül, jó munkahelyünk van és az életünk is normális keretek között zajlik. Ugyanez érvényes a fiúkra is.
Tudjuk, hogy a szigorú szülők gyerekeinek sokkal nagyobb a felelőségérzetük, mert a kapott nevelés felnőttkorukban is megmarad bennük. A megszokás mindenki életében nagy úr, éppen ezért a szigorú nevelést is be kell építenünk a szokásaink közé.
A gyerek olyan személy aki formálható, ezért nem kell mindent ráhagynunk.
Magától értetődő, hogy minden gyerek makacs, de ne higgyétek, hogy azok az értékes szavak, amit a szülők mondanak elpárolognak, előbb vagy utóbb a gyerekek rájönnek, hogy csak jót akarunk nekik.
Évek múlva a gyerekek meg fogják köszönni, hogy nem engedtük őket elkallódni. Felnőttkorban örülni fognak neki, hogy buli helyett tanulásra kértük őket, hogy muszáj volt takarítani, hogy tisztelettudóan kellett beszélni. Akik túlságosan szabadosan vannak nevelve, minden rájuk van hagyva, felnőttkorukban hátránnyal indulnak. A gyerek azt hiszi, hogy tud döntéseket hozni, tudja mi a jó neki, de ez nem feltétlenül így van.
