Végre eljött az a nap amikor az egyetlen fiam megnősül, egyedül neveltem őt 6 éves kora óta, az ő esküvője számomra nagy ünnep.
Tulajdonképen az egész életemet rá és a nevelésére áldoztam, éjjel nappal dolgoztam azért, hogy mindene meg legyen. Minden vakációt együtt töltöttünk, a magánéletemre soha nem gondoltam és nem is volt időm magamra.
Most 27 év után büszke vagyok a fiamra. Azért dolgoztam, hogy egyetemre járhasson, miután befejezte a tanulmányait sikerült egy jó munkát találnia, most független, nem velem él.
Nagyjából 1 éve megismerkedett egy lánnyal majd úgy döntöttek, hogy összeházasodnak, polgári esküvőt tartanak. Egy helyen dolgoznak, spórolni kezdtek, hogy tudjanak egy lakást venni. Támogatom őket ebben és segítek is nekik akkor amikor tudok.
Amikor megismertem a menyemet jóbenyomást keltett bennem, izgatottan vártam az esküvő napját, készültem is erre a fontos eseményre. A fiam viszont bejelentette, hogy nem csinálnak lakodalmat, csak polgári esküvő lesz, utána pedig elmennek egy kávézóba és ennyi. Nem lesznek vendégek, csak ők és a tanúk.
Azt gondolom, hogy a menyem akarta ezt így szülők nélkül, az volt a kifogás, hogy nincs elég pénzük és nem is szerettek volna lakodalmat tartani. Őszintén mondom, nem értem ezt, ő az egyetlen fiam, már régóta várom ezt a napot. Felajánlottam nekik, hogy egy részét állom a költségeknek, de a fiam nem egyezett bele.
Arra is megkértem, hogy elmehessek a polgári esküvőjükre, hogy ott gratuláljak neki, de ő azt mondta, hogy maradjak otthon. Biztos vagyok benne, hogy mindez a menyem ötlete volt, soha nem gondoltam volna azt, hogy a fiam azt fogja csinálni amit a felesége mond neki. Mérges vagyok magamra és a fiamra is amiért ezt teszi velem. Nem emberséges gesztus, minden rokonunk tud arról, hogy össze akarnak házasodni, tőlem kérdezősködnek és én nem tudom mit feleljek nekik.
A menyem azt mondja, hogy az ővéké egy modern esküvő, vendégek és szülők nélkül, nem értem ezt és főleg attól félek ami következni fog. A fiamnak már most azt mondja a menyem, hogy nincs szüksége rám és ő egyetért vele. Attól félek, hogy el fogom veszíteni az egyetlen fiamat. Mi lesz, ha egy napon a menyem úgy dönt, hogy nem mehetek hozzájuk látogatóba? Lehet, hogy hiába idegeskedem, de hát anya vagyok és féltem a fiamat, mert nagyon szeretem őt.
