Az idei év bizonyos szempontból igen komoly veszélyt tartogat még számunkra. A szakértők szerint a szokottnál jóval több darázs megjelenésével számolhatunk, mégpedig az enyhe tél és a korán beköszöntő meleg idő miatt. A védekezést már most kezdjük el, beleértve a darázscsapdák kihelyezését, illetve a tájékozódást azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudjuk elkerülni a darazsak támadását, és ha már megtörtént a baj, miként kezeljük a darázscsípést.
Egy adott évben a darazsak mennyiségét mindig az határozza meg, hogy mennyire volt hideg a tél. Az idei tél enyhének volt mondható, így az átlagosnál több királynő maradt életben. Ők most – április-május – környékén kezdik el felépíteni új kolóniáikat. A jó idő megérkezett és vele együtt a szabadban tartózkodás megkeserítői, a szúnyogok, darazsak, méhek is kirajzottak. Bár mindkettő rovar, és a laikus általában nehezen különbözteti meg őket, a darazsak és méhek között fontos, hogy ismerjük a meghatározó különbségeket, hiszen a darázscsípés akár halálos veszélyt is jelenthet.
Különbség a méh és a darázs között
A darázs karcsúbb, nagyobb, testét élénk sárga és fekete csíkok borítják. A méh ezzel szemben zömökebb, az egész testét szőrzet fedi, színe leginkább sárgásbarnás. A darazsak veszélyesebbek és agresszívebbek is, fullánkjukat akár többször belemélyesztik a bőrbe, míg a méh csak egyszer szúr, de ilyenkor fullánkja horgos formája miatt bele is szakad a bőrünkbe, ekkor az állat elpusztul. A bennszakadt fullánkot egy bankkártya segítségével is eltávolíthatjuk, húzzuk át a bőrön úgy, mintha borotválkoznánk.
Hogy meg tudjuk különböztetni egymástól a két rovart, azért is lényeges, mert a szervezet egyes esetekben eltérő módon reagál a csípésekre. Biztosra mehetünk, ha mindenképpen felkeressük a csípéssel az orvost.
Mikor támadnak?
A darazsakat általában ott találjuk meg, ahol gyümölcsök is vannak. Ezért befőzések idején, érett gyümölcsökkel teli fák környékén mindig legyünk óvatosak, mert biztosak lehetünk benne, hogy a darazsak előbb-utóbb megjelennek. A darázs számára nem okoz problémát rátámadni az emberre, ezt pedig elsősorban akkor teszi, amikor veszélyben érzi magát. Akkor viszont csapatostul lendül támadásba. Ha hadonászunk és megpróbáljuk elkergetni, csak még jobban felbőszítjük őket, ezért ezt semmiképp ne tegyük.
A darázscsípés és tünetei
A csípés során a darázs a bőrbe, illetve a bőr alá szúrja a fullánkját, amin keresztül bejuttatja a testbe a méreganyagot. Ez az anyag a kötőszövetekbe is behatol és gyulladást okoz. A legtöbb ember szervezete viszonylag probléma nélkül leküzdni ezt a gyulladást. A csípés helyén – de nem ritkán az egész testen – bőrpír jelentkezik, a bőr megduzzad, viszketést, fájdalmat is érezhetünk. Ezek a tünetek azonban néhány napon belül megszűnnek. Ilyenkor elég, ha antihisztamint alkalmazunk kenőcs, gél, cseppek vagy tabletta formájában. A kellemetlen érzést jeges borogatással is csillapíthatjuk. Az orvosok arra is felhívják a figyelmet, hogy a régi és jól beváltnak mondható módszer, a kalcium alkalmazása az orvostudomány mai állása szerint már semmilyen csípés esetén nem javasolt, mivel önmagában nem képes csökkenteni az allergiás tüneteket. Leginkább tévútra viszi azokat, akik azt hiszik, a kalcium feleslegessé teszi a további intézkedést a csípéssel kapcsolatban, miközben az allergiás reakció zajlik tovább és akár végzetes kimenetellel is járhat.
Darázs csapda házilag
Sajnos azonban, a közelmúltból is több olyan esetről tudunk, amikor a darázscsípést az áldozatok nem úszták meg ennyivel. Decsen egy egész családot támadtak meg a rovarok, mikor a 6 éves kislány éppen a darázsfészek bejárata mellé ült le a járda szélére. A darazsak azonnal támadni kezdtek, a család megpróbált elszaladni előlük, de hiába. A szülők és a két gyermek is kórházba kerültek, a 6 éves kislány hajából több mint 50 darazsat szedtek ki.
Régen egy csípés után kereste fel valaki az orvost. Nem tudta, hogy allergiás a darázscsípésre, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az, hiszen súlyos tünetek jelentkeztek nála. A beteg életveszélyes állapotba került, EpiPen-injekciót adtak be neki, hogy életben maradjon a mentők kiérkezéséig. Fontos tudni, hogy aki allergiás a darázscsípésre, bármikor felirathatja a háziorvossal ezt az injekciót, amit érdemes mindig magunknál is tartani, hiszen nem tudhatjuk, mikor menthetjük meg vele saját magunk vagy éppen mások életét.
A darázscsípés a bőrpírnél, duzzanatnál és gyulladásnál jóval komolyabb reakciókat is kiválthat az emberi szervezetből. Megnő a pulzus, lecsökken a vérnyomás, hányinger, szédülés vagy akár ájulás lép fel, köhögést, zihálást, légzési nehézséget, a torokban idegen test érzést tapasztalhatunk, csalánkiütések jelennek meg a bőrön, megduzzadhat a száj, a fül, a szemhéj, felléphet akár bénulás és zavarodottság is. A darázscsípés legsúlyosabb következménye az anafilaxia, ami életveszélyes állapot, ezért azonnali orvosi beavatkozást tesz szükségessé.
Általában a csípésekről
Amikor tudjuk, hogy több időt fogunk a szabadban tölteni, pl. kirándulásra, nyaralásra készülve mindig előre gondoskodjunk a csípések elleni védekezésről, illetve a kezelésükhöz szükséges készítmények beszerzéséről.
A rovarok okozta csípések kellemetlen tüneteit csillapító szereknek helyet kell, hogy szorítsunk a bőröndben vagy a hátizsákban. Csípés nélkül ritkán ússzuk meg a túrázást vagy a vízparti nyaralást, de nem minden esetben olyan súlyos a helyzet, hogy mentőre, orvosra legyen szükségünk.
A legnagyobb veszélyt csípések szempontjából a szúnyog, a darázs és a kullancs jelenti. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy inkább a csípés megelőzésére kell koncentrálni, hiszen magával a csípéssel mit tenni utólag már nem tudunk, a kullancs betegséget juttat vele a szervezetbe, amit csak védőoltással lehet kivédeni. A szúnyogok és darazsak esetében azonban könnyen – vény nélkül – is beszerezhetők olyan készítmények, melyekkel helyileg kezelhetjük a duzzanatot, a bőrpírt, a viszketést. Ha nagyon sok rovarcsípés található a testen vagy a csípésre adott reakciók a szokásosnál nagyobbak, allergia elleni gyógyszert, antihisztamint alkalmazhatunk. Ezeket receptre kaphatjuk meg a háziorvostól.
Ha csípést észlelünk magunkon, akkor forduljunk orvoshoz, ha nem csak a csípés helyén, de a testünkön másutt is felfedezünk allergiás reakciókat. Pl. ha a karunkat csípte meg a rovar, de megdagad a szánk vagy a szemhéjunk. Ilyenkor nincs idő a gondolkodásra, keressük fel a legközelebbi orvosi ügyeletet vagy hívjuk a mentőt. Ugyanezt tegyük, ha a csípés után nem várt reakciót tapasztalunk, pl. kis piros duzzanat helyett hatalmasra dagad a csípés környékén a bőr.
