Elérkeztünk ahhoz a témakörhöz, ami bizonyosan dobogós helyezést érne el a boldogtalanság okozóinak versenyében. Ahogyan múltunk felhasználásával boldogtalanná tehetjük jelenünket, úgy a jövőnk is alkalmas ugyanerre a célra. Hogy mi köze van a fehér elefántoknak a boldogtalansághoz? Nemsokára elárulom, de előtte még csukja be a szemét és képzelje el önmagát öt év múlva!
Hol vannak a fehér elefántok?
Paul Watzlawick – pszichológus, családterapeuta – írta le egy olyan ember történetét, aki minden 10. másodpercben tapsolt egyet. Mikor megkérdezték, mi az oka különös viselkedésének, a következőt válaszolta:
-„Így riasztom el a fehér elefántokat.”
– „Elefántokat? Hisz itt egyáltalán nincsenek is elefántok.”
– „Na ugye! Látja, milyen hatékony módszer.”
Mielőtt megkönnyebbülten nyugtázná, hogy Ön nem tapsol, mint a példában szereplő őrült és fehér elefántok sem léteznek, álljon meg egy pillanatra! Volt már valaha féltékeny? Érezte már azt, hogy ha nem figyeli és kontrollálja párját, akkor ő megcsalja, vagy elhagyja Önt? Itt a különbség csupán annyi, hogy a fehér elefántok legalább elkergethetőek a tapsolással… És ha még továbbra sem érzi magát érintettnek a kérdésben, akkor egy kicsit tágítsuk a kört!
Mi lesz, ha…?
A jelen élvezetét – bármilyen jó is legyen az – bármikor tönkreteheti a jövővel kapcsolatos félelem, vagy szorongás. Sőt, ha jelenleg éppen jól érzi magát, akkor elég egy egészen egyszerű és általános szorongást a rendszerbe iktatni és már búcsút is mondhat a boldog pillanatoknak: „Mi lesz, ha elveszítem, amitől boldog vagyok? Másokat olyan sok baj ér, biztos nekem is kijut majd valami borzasztó dolog!”
Természetesen ennél kisebb léptékű kérdések is pokollá tehetik a napjainkat: „Mi lesz, ha elkések a megbeszélésről?” „Mi lesz, ha elégedetlen lesz a főnököm a munkámmal?”. A kapkodás, a stressz és a feszültség már akkor is áthatja a napot, ha semmi nem következik be abból, ami a „ha” után következik!
Édes álmok kontra keserű valóság
Jövőképünk lehet ijesztő és szorongásokkal teli, de a tökéletesen boldog jövőről alkotott utópisztikus kép is rombolhatja a jelen boldogságát. Ez hasonló a „bezzeg az én időmben” játékhoz, csak most nem a múltat, hanem a jövőt torzítjuk el a pozitívumok egyoldalú kiválogatásával. A mechanizmus egyszerű: képzelje el, hogy milyen jó lenne, ha egy másik munkája, párkapcsolata, vagy lakóhelye lenne. Ennek az elképzelt jövőnek színezze ki és fényesítgesse alapos munkával az összes előnyét, de a realitásokat (pl. egy új kapcsolatban, vagy munkahelyen is lesznek konfliktusai) még véletlenül se gondolja végig. Ezt a csodás képet hasonlítsa össze a jelenlegi helyzetével, lehetőleg annak árnyékosabb oldalával. Az eredmény kellően lehangoló lesz, még akkor is, ha egy reális értékelés alapján talán mostani helyzete is egészen kellemes lehetne! Aki profi szinten űzi önmaga boldogtalanná tételének művészetét, az fokozhatja a hatást azzal, ha egy lépést sem tesz annak érdekében, hogy álmait megvalósítsa, vagy olyan jövőképet építget, aminek a megvalósítására nincsen valós lehetősége (lottó ötös szindróma).
Hol van a szivárvány vége?
A „Majd akkor leszek boldog, ha…” egy egész életfilozófia alapja lehet. Nem kell mást tenni, csak a „ha” után következő feltételt lecserélni, ha esetleg az eredeti feltétel bekövetkezne. Ha már megszereztem a diplomát, ha már lakásom is van, ha már megházasodtam, ha már gyerek is született, akkor várhatom az előléptetést, az anyagi biztonság elérését, vagy éppen azt, hogy a gyerekek felnőjenek. A lényeg, hogy mindig legyen valami a „ha” után, aminek az eléréséért küzdeni lehet. Ha valóban ott van a kincs a szivárvány lábánál, akkor csak oda kell érni, nem igaz? Ha kellő elszántsággal összpontosítunk a vágyott cél elérésére, akkor közben fel sem tűnik, hogy talán már most is boldogok vagyunk, lehetnénk – legalább egy kicsit –, mert a szivárványon végigsétálni is jó móka!
Élet „ha” nélkül!
Ha valóban elképzelte az életét 5 év múlva, akkor talán már fel is ismerte már, hogy milyen pszichés mechanizmusokkal rombolja jelenének boldogságát. Természetesen van lehetősége változtatni, bármelyik önsorsrontó játszmát is játssza önmagával. A tudatosítás, a felismerés jelen esetben is fél siker. A másik feléhez íme néhány technika, amit érdemes kipróbálni:
- A „mi lesz, ha” szorongató érzését oldhatja azzal, ha tudatosan végiggondolja: mi lesz akkor, ha…Gondolja végig, milyen megoldási lehetőségei lesznek, ha bekövetkezik, amitől fél és vegye számba azt is, mit tehet meg, hogy megakadályozza a helyzet bekövetkezését. Maradjon racionális, ne engedje, hogy kontrollálatlan érzelmei vegyék át a hatalmat. Keressen megoldásokat (lehetőleg hatékonyabbat, mint a tapsolás) és már az a tudat, hogy van lehetősége befolyásolni az eseményeket, csökkenteni fogja szorongását.
- Az édes álmok játék esetében is a racionálisabb énjét hívja segítségül. Készítsen egy táblázatot és írja le, hogy mi az, ami a mostani élethelyzetében jól működik és mivel elégedetlen. Írja le, mit tesz annak érdekében, hogy ebből a helyzetből a legjobbat hozza ki. Tegye meg ugyanezt a vágyott jövővel is. Írja le, miért lesz jó és milyen problémák, nehézségek adódhatnak. Ha mindezek után még mindig úgy érzi, hogy valóban ez az álom, az ön álma, akkor írja le, hogyan, mikor és mit fog tenni azért, hogy elérje.
- A ”Majd, akkor…” egy nehezebb eset lehet. Eric Berne – pszichiáter, a tranzakcióanalízis kidolgozója – sorskönyvnek hívja ezt a működésmódot, melynek gyakran mély, múltban eredő gyökere van. Ha ráébred arra, hogy már évek, vagy évtizedek óta a „majd” világában él, akkor érdemes szakembert felkeresnie, aki segíthet sorskönyve megértésében és megváltoztatásában.
Mai írásomat Eric Berne-nél fejeztem be és legközelebb is vele folytatom. A következő alkalommal a negyedik önsors rontó pszichés mechanizmus, az emberi játszmák világába kalandozunk, melyek nemcsak önmagunk, de mások életének megkeserítésére is kiválóan alkalmasak!
Felhasznált irodalom: Paul Watzlawick: A helyzet reménytelen, de nem súlyos (Helikon)
Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus
További írásaimat az anyaságról, gyermeknevelésről az elegjoanya.hu weboldalon olvashatod. Csatlakozz Facebook oldalunkhoz is!
