Ne feledd: A nagyszülők valójában sosem mennek el, csak “láthatatlanná” válnak

Minden nap érezzük a hiányukat, és olykor bármit megadnánk azért, hogy ismét hallhassuk a hangjukat, a történeteiket. A nagyszüleink örökké szívünkben maradnak akkor is, ha fizikai valójukban már nincsenek közöttünk – írja a tudasfaja.com.

Mikor mi, az unokáik megszülettünk, végtelen boldogság töltötte el a szívüket, és végigkövették, ahogyan felnövünk. Mi pedig sajnos tanúi vagyunk annak, amint elhagyják a földi világot. A nagyszülők nagyon fontos szerepet játszanak az ember életében. Formálják a lelkünket, az elménket, olyan dolgokat kapunk tőlük, melyek életünk végéig elkísérnek minket. Általában egy ember számára az első komoly veszteséget a nagyszülő(k) elvesztése jelenti. Minél később következik ez be, annál szerencsésebbek vagyunk.

A nagyszülői szeretet más, mint a szülői. Bár mindkettő feltétel nélküli, egy gyermek számára mégis jól elkülöníthető a kettő, és az a legjobb, ha mindkettőt megtapasztalhatja. Amikor egy nagyszülő eltávozik közülünk, akkor a szülő feladata az, hogy ezen a hatalmas veszteségen bölcsen és méltóságteljesen segítse át a gyermekét. Fontos az őszinteség, félrevezetés és ködösítés nélkül. A gyerek fiatal, de nem buta, érteni fogja, miről van szó.

Emellett az is fontos, hogy ilyen esetekben a szülő tudassa a gyerekkel, hogy bár a nagyszülőt nem láthatjuk többé, de életünkben továbbra is jelen lesz azokon a dolgokon keresztül, amiket tanított, valamint a közös emlékek, élmények által. Rendszeresen vissza kell emlékezni nagyszüleinkre, és életben tartani emléküket, hiszen őket soha, senki nem pótolhatja.

Van egy maréknyi diód és mazsolád? Kattints ide és nézd meg ezt a videóban. Finom puha süteményt készíthetsz belőle