Ne feledd! 2016 március 26-án éjjel nyári időszámítás – óraátállítás!

Magyarországon az óraátállítás hatását 2012-ben vizsgálták és a MAVIR arról adott hírt, hogy 120 GWh-nyi (gigawattórányi) energiát lehet megspórolni vele, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Az óraátállítás 1980 óta szerte a világban bevezetésre került.

2016 március 26-án éjjel, 27-én hajnalban 2 óráról 3 órára kell átállítani az órát.

Milyen általános előnyei vannak az óraátállításnak?

Az óraátállítás hasznos lehet azok számára, akik életritmusa nagyjából egybeesik a természetes fény ritmusával (akik napközben dolgoznak). Mivel hosszabbodnak a napok, rövidülnek az éjszakák, a szürkületben történt balesetek száma csökken. A kevesebb mesterséges fény használata miatt az energiafelhasználás is csökken. Természetes fénynél pedig az olvasás során szemünket is jobban óvjuk.

Mik lehetnek az óraátállítás hátrányai?

Az ellenzők egy része azzal érvel az átállítás ellen, hogy az energiamegtakarítás nem annyira jelentős. Az emberekre, a közérzetre rövid távon káros lehet az óraállítás. Ezekben az időszakokban a balesetek száma megnő. Emellett elektromos kütyüjeinket is át kell állítgatni, kivéve, ha automatikusra van állítva az idő frissítése rajt. Mivel reggelenként ismét sötét van (pedig már hogy örültünk a reggeli madárcsicsergésnek és fénynek!), ezért a depresszióban szenvedők is nehezebben viselik az átállást. Érdekesség, hogy az állatvilágot is megzavarja, legalábbis a háziállatokat! Például a teheneknél a lefejt tej mennyisége csökken egy ideig.

Egészségünkre is hatással van:

Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma. (az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken). A tavasszal néhány napig (egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A  vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.

Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel:

  • Alvászavarok
  • Fáradtság
  • Depresszív hangulat
  • A szívfrekvencia ingadozása
  • A koncentrálóképesség csökkenése
  • Ingerültség
  • Étvágytalanság
  • Emésztési problémák

Tanácsok az átálláshoz:

  • A szabadban végzett reggeli könnyű futás vagy gyors séta növeli a szerotonin előállítását az agyban, ami elősegíti a megváltozott külső ciklushoz való igazodást.
  • A reggeli sötétségben az erős mesterséges fény alkalmazása meggyorsítja a belső óra fényhez való szinkronizálását.
  • Az óraátállítást követő 10 napban legyünk különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes otthoni elfoglaltságokat is kerüljük (például ablakmosás).

Forrás: lotusz.cafeblog.hu


Népszerűsíteni akarom a honlapomat, ezért élek a lehetőséggel és új cikket publikálok itt!