Múltunk útvesztőjében ragadva! – Hazudj önmagadnak a múltadról, és boldogtalan lesz a jelened!

Előző írásomban bemutattam, hogy az  ANG-ok (automatikus negatív gondolatok), hogyan tesznek boldogtalanná, hogyan fokozhatjuk hatásukat és azt is, hogyan szabadulhatunk meg tőlük. Az ANG-ok egy része a múltunkból származik, de a múlt más módon is hatást gyakorol a jelenünkre. Most lássuk a hat leggyakoribb pszichés mechanizmus közül -amelyekkel boldogtalanná tesszük önmagunkat –  a másodikat: a múltunkat és ennek „kreatív felhasználást” érzelmeink befolyásolására.

„Bezzeg az én időmben!”

Tévhit, hogy a „bezzeg az én időmben” játékot csak idős emberek játszhatják, hiszen már a harmincasok is nyugodt szívvel elkezdhetik. A recept egyszerű. Válasszunk ki életünkből egy szakaszt, amelyről boldog emlékeink maradtak. Ez az esetek többségében a gyermekkor, vagy a fiatal felnőttkor, mert tény, hogy fiatalnak lenni nem olyan rossz dolog. Ezek után már csak egy torzított értékelésre van szükségünk: múltunkból válasszuk ki a boldog pillanatokat és hagyjunk figyelmen kívül mindent, ami rossz volt. Jelenünkkel tegyük meg ennek az ellenkezőjét. Az eredmény egészen egyértelmű lesz: akkor milyen jó volt MINDEN, most pedig MINDEN milyen borzasztó! Ez (is) kiváló módszer a szomorkás hangulat tartósításához, de van ennél pusztítóbb formája is a múlt megszépítésének.

Fele (sem) igaz?

Készítsünk egy hasonlóan felemás statisztikát egy szakítást követően: milyen szép volt minden, amíg együtt voltunk, most pedig! A problémák és konfliktusok a feledés homályába vesznek, vagy súlyosságuk értékelése változik meg: „Nem is értem, miért zavart annyira…”. Ha elég sok időt töltünk a hamis emlékképek világában, akkor a végén könnyen lehet, hogy a kibékülés, a párkapcsolat folytatása mellett döntünk (ha nem lehetséges, akkor alternatív megoldásként kereshetünk egy új, a korábbihoz hasonló partnert).  Ez már a komolyabb önsors rontás kategóriájába tartozik, hisz nem egyszerűen csak sajnáljuk magunkat jelenünk elviselhetetlen kínjaiért, de aktívan teszünk is érte, hogy újabb kínokban legyen részünk.

Gyors és egészséges vacsora 10 perc alatt! Kattints ide és nézd meg ezt a videóban. Olcsó és finom cukkini recept

Veszteséglista

Nemcsak a múlt megszépítése teheti boldogtalanná a jelent. Minden ember – ki több, ki kevesebb erőfeszítéssel – el tudja készíteni saját veszteséglistáját. A teljesség érdekében a gyermekkori emlékektől („Már a homokozóban is mindig az én lapátomat vették el.”) érdemes kezdeni a rossz emlékek gyűjtögetését. Aki magas fokon űzi a veszteséglista készítésének művészetét, az tematikus listákat is készíthet. Lehet egy emlékkönyv „Nekem soha nincs szerencsém” felirattal, és külön gyűjtemény pl. a „Bármivel próbálkozom, úgysem sikerül” emlékek számára. Ezen listák természetesen szintén csak kellően szelektált emlékanyaggal tudnak eredményesen működni, de akkor a hatásuk elemi erejű lehet. Ezek az – önmagunknak sokszor mantrázott – üzenetek önbeteljesítő jóslatként kelnek életre, újabb bizonyítékát nyújtva saját hitelességüknek, igazságuknak. Igazi 22-es csapdája.

Múltban ragadva

Ha a fent leírtak még nem okoznának elég fájdalmat, pontosítok: ha a fent leírtakkal még nem okoztunk elég fájdalmat magunknak, akkor jöhet a rágódás. A rágódásnak lehet tárgya a régmúlt, de akár a múlt hét eseménye is. Idézzük fel újra és újra mi történt, éljük át a hozzá kapcsolódó negatív érzelmeket, esetleg egészítsük is ki egy önmagunkra vonatkozó – általánosított és negatív – állítással és már célba is értünk, kellőképpen rosszul érezzük magunkat.

Éljünk a jelenben, na de hogyan?

Éljünk a mában, éljük meg a pillanatot, nincsen múlt és jövő, csak a jelen van – gyakran halljuk és olvassuk ezeket a tanácsokat.  Jó tanács, ha jól értjük. A múltunk, az emlékeink fontos részei az életünknek és a személyiségünknek.  Sőt, saját hibáinkból és tévedéseinkből sem árt tanulni.  Nagy különbség van azonban aközött, hogy tudatosan és szándékosan gondolkodunk a múltunkon, vagy az váratlanul és kontrollálatlanul átveszi a hatalmat a jelenünk felett. Átélhetjük régmúlt emlékek örömét, vagy fájdalmát, gondolkodhatunk is velünk történeteken, vagy épp saját viselkedésünkön, de pár kérdést tegyünk fel magunknak néha:

  • Valóban így történt mindez, vagy torzítom saját életem statisztikáját?
  • Miben segít, és miben akadályoz a múlt felidézése?
  • Tudok-e tanulni, erőt meríteni az emlékeimből, vagy önkínzásra használom mindezt?
  • Mennyi időt töltök a múltban és miért teszem ezt?

Ha hajlamos a rágódásra és úgy érzi, hogy ez akadályozza abban, hogy jól érezze magát a saját életében, ráadásul ez a tépelődés bármely pillanatban átveheti a hatalmat Ön felett, akkor tanuljon meg bánni vele. Ne akarja végleg száműzni, szabályozza. Jelöljön ki önmaga számára naponta 10 percet – lehetőleg minden nap ugyanabban az időpontban – amikor egyedül lehet a gondolataival. Ebben a 10 percben tépelődjön bátran, sőt mást nem is tehet ez idő alatt. A nap többi részében azonban állítsa le a rágódó gondolatait, és tegye el a következő tépelődős 10 percére!

A fájdalmas múlt

Van, akinek a múltjában olyan súlyos trauma, vagy traumasorozat rejtőzik, ami nem múlik el nyomtalanul. Mély lelki sebek, melyek nehezen, vagy talán soha nem gyógyulnak be teljesen:

  • A legsúlyosabb nyomokat a gyermekkorban elszenvedett bántalmazás okozza, de felnőtt emberként sem vagyunk tökéletesen védettek. A fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazás (beleértve egy gyermek esetében az elhanyagolást is) hatással van az egész személyiségre és érzelmi életre.
  • Egy különlegesebb – ugyanakkor nem ritka – esete annak, amikor a múlt aláaknázza a jelent a „csontváz a szekrényben” jelenség. Családi titkok és terhek adódnak át gyakran generációról generációra, melyekkel egyedül nagyon nehéz, olykor lehetetlen megbirkózni.

A fenti esetekben javasolt és indokolt pszichoterápiás segítséget igénybe venni, mert az segíthet a múlt megértésében, érzelmi feldolgozásában és lehetőséget adhat egy boldogabb jelen megteremtésére.

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

További írásaimat az anyaságról, gyermeknevelésről az elegjoanya.hu weboldalon olvashatod. Csatlakozz Facebook oldalunkhoz is!