Pár évtized múlva búcsút mondhatunk a csokoládénak?

A globális felmelegedés napjaink egyik legnagyobb problémája, amely az élet számos területén komoly károkat okoz(hat). Nem kivételek ezalól a kakaónövények sem, amik szintén pusztulásnak vannak kitéve a forró, száraz időjárás miatt. A Kaliforniai Egyetem a Mars céggel összeállva megpróbálnak megoldást találni a problémára addig, amíg nem késő. Jelenleg egy CRISPR névre hallgató génszerkesztő technológián dolgoznak, amitől azt remélik, sikerül majd olyan növényeket előállítaniuk, amik túlélik az új környezeti kihívásokat.

A technológia apró DNS módosításokat tesz lehetővé. Már használják a növények olcsóbbá tételére, de az igazi áttörés az lesz, ha segítségével számtalan olyan növényfajta lesz megmenthető, melyek most a pusztulástól fenyegetettek. A probléma globális, de igazi vészhelyzetet a fejlődő országokban jelentkezik, ahol egyébként is magas az éhezők, vagy alultápláltak aránya. A melegedő időjárás, a vízhiány, és a kártevők elszaporodása szinte kilátástalan helyzetbe hozza ezeket a növényeket – és az azokat elfogyasztani kívánó lakosságot is -.

A kakaónövények sincsenek könnyű helyzetben. Ezek a növények csak az esőerdők egy keskeny sávjában, az egyenlítőtől északra illetve délre nőnek, ahol a hőmérséklet, a páratartalom, és az eső mennyisége egész évben nagyjából változatlan. Az egész világ csokoládéinak több, mint fele két Nyugat-Afrikai országból, Elefántcsontpartról és Ghánából érkezik.

Azonban ezek a területek pár évtized múlva már nem lesznek alkalmasak csokoládé előállítására. A Nemzeti Óceáni és Légköri hivatal számításai szerint 2050-re az emelkedő hőmérséklet a mai csokoládétermesztő régiókat 1000 méterrel “feljebb tolja” majd, ez a terület pedig jelenleg a vadvilág megőrzése céljából védett.

A 35 milliárd amerikai dollárt érő Mars nevű gigavállalat, a népszerű Snickers csokoládé gyártója is tisztában van a súlyos problémákkal, ezért komoly lépéseket tett a helyzet megoldása érdekében. A cég nemrég 1 milliárd dolláros támogatást ígért egy olyan projektnek, melynek célja, hogy 2050-re több mint 60 százalékkal csökkenjen az üzleti célú szén-dioxid kibocsátás.

Az egyetemi kutatómunka a klímaváltozás elleni harc másik fontos eleme. Jennifer Doudna, a Berkeley egyetem genetikusa, a CRISPR egyik feltalálója felügyeli a Marssal való együttműködést. A szakember úgy véli, hogy bár munkáját betegségek felszámolására is használhatják, felfedezései elsősorban az ételek megmentése miatt fontos. Doudna hozzátette, munkájuk gyümölcse nem csak a Marshoz hasonló óriásvállalatoknak lehet hasznos a jövőben, hanem akár a hobbikertészeknek is.

“Magam is kertészkedem, és nagyon örülnék, ha felfedezéseink ezen a területen is éreztetnék pozitív hatásaikat”

– mondta a professzor.

Az egyetem által felügyelt laboratórium az Innovatív Genomikai Intézet nevet viseli. A posztgraduális hallgatók a CRISPR használatára sok figyelmet fordítanak, hogy a fejlődő országok gazdálkodóinak égető problémáit orvosolni tudják. Az egyik ilyen projekt célja, hogy megvédjék a kasszavát, ez a növény ugyanis évente több millió embert véd meg az éhezéstől. Doudna egy Caribou Biosciences nevű céget alapított annak érdekében, hogy a CRISPR technológiát a gyakorlatba is átültethesse, emellett egy DuPont Pioneer nevű mezőgazdasági cégnek engedélyezte a technológia felhasználását gomba és kukorica termesztéséhez.

Függetlenül attól, hogy melyik ágazat fogja először sikeresen használni a CRISPR-t, a módszer mindenképp kulcsfontosságú lesz a növények – és így a csokoládé – megmentésének szempontjából.


Népszerűsíteni akarom a honlapomat, ezért élek a lehetőséggel és új cikket publikálok itt!