Vadvirágos sávokkal próbálnak védekezni a kártevők ellen a termőföldeken

fotó: theguardian.com

Egy új kísérletben vadvirágos sávokat ültetnek a termőföldekre, így próbálják növelni a gabonaféléket támadó kártevők ragadozóinak számát, és csökkenteni a permetezés mennyiségét.

A The Guardian beszámolója szerint a sávokat tavaly ősszel 15 nagy gazdaságban ültették Kelet és Közép-Angliában, és öt éven keresztül kísérik majd figyelemmel az eredményeket az Ökológiai és Hidrológiai Központ által lefolytatott kísérlet részeként.

A peszticidek által okozott környezeti károkkal kapcsolatos aggodalmak jelentősen nőttek az elmúlt évek során. A szántóföldek peremére ültetett vadvirágos sávok azonban elősegítik a természetes élővilág szerepvállalását a növénytermesztésünkben, ezek a sávok ugyanis otthont adnak többek között ragadozó bogaraknak, zengőlegyeknek és parazita darazsaknak is, amelyek mind-mind a kártevők létszámát csökkentik.

“A vadvirágos sávokat eddig csak a mezők körül ültették, a nagyméretű szántók esetében a föld közepe azonban túl messze van a virágoktól, így a “munka” hiányos lehet a rovarok részéről” – fejtette ki Richard Pywell, az Ökológiai és Hidrológiai Központ munkatársa.

A modern mezőgazdaság napjainkban már navigációval működő gépeket használ, így nagy pontossággal lehet a szántókon kialakítani a sávokat, melyekbe a vadvirágos rét kerülhet. Sőt, a kombájnok könnyedén el tudják kerülni ezeket aratáskor, így az ott megtelepedett állatok is védve maradnak.

Az ültetett virágok közé tartozik a réti here, a vörös lóhere, a sárgarépa, a margaréta és a vadmurok – írja a sokszinuvidek.24.hu.

Az új terepi kísérletben a sávok hat méter szélesek, és a teljes terület mintegy 2 százalékát teszik ki. A vadvirágos sávok az őszi búzától a tavaszi árpán át a repcéig terjedő kultúrák közé kerültek, így egy teljes vetésforgó cikluson keresztül nyomon követhető a rét-sávok és a szántók alakulása. Az új kísérletek során a kutatók figyelni fogják, hogy a hasznos, vagy a káros hatások lesznek-e többségben.

Svájcban is hasonló kísérletek zajlanak, olyan virágok részvételével, mint a koriander, a kapor, a búzavirág és a mák.

“Az lenne a legjobb, ha soha nem kellene permetezni” – tette hozzá Pywell.

Tavaly ősszel több jelentés is arról számolt be, hogy bizonyos növényvédő szerek használata ipari mennyiségben káros.

“Kétségtelenül fontos lenne a peszticidek használatának csökkentése, de minden bizonnyal sok év lesz, mire a kártevők nem okoznak majd problémát, és a peszticidek használata valóban számottevően csökkenthető lesz. Addig azonban szükségünk van a növényvédő szerekre a kártevők és a betegségek ellen.” – mondta Bill Parker, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács kutatási igazgatója.

Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyságban kereskedelmi oldalról óriási nyomás érezhető a növényvédő szerek használatára, gyökeres kulturális változásokra lesz szükség ahhoz, hogy mennyiségük csökkenjen.


Népszerűsíteni akarom a honlapomat, ezért élek a lehetőséggel és új cikket publikálok itt!